Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

7209. Hivatalos személy elleni erőszak miatt, amelyet ittas állapot­ban követett el, a korábban már két alkalommal elítélt terhelttel szem­ben az újabb ilyen bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés fel­függesztése akkor is törvénysértő, ha az előző elítélések mentesítés alá estek. A városi bíróság jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. A terheltet kötelezte, hogy kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá magát. A városi bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a terhelt a délelőtt folyamán 1,5 dl pálinkát és 6 dl bort fogyasztott. Ettől az ital­mennyiségtől súlyos alkoholos állapotba került. Lakásáról az autóbusz pályaudvarra ment és a 12 órakor induló autóbusszal kívánt elutazni. Az autóbusz vezetője ittas állapota miatt az autóbuszról le akarta szál­lítani. Ezért a terhelt az autóbusz vezetőjét drasztikus szavakkal illette és olyan erővel rúgta sípcsonton, hogy az utasok közé esett, ezt követően a sértettet torkon ragadta és fojtogatta. A terhelt vérében a cselekmény elkövetésekor 3,18 ezrelék alkohol­szint volt kimutatható. A városi bíróság ítélete ellen, a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos. A XXXIV. számú büntető elvi döntésben kifejtettek szerint a bíróság­nak a büntetés végrehajtása felfüggesztésénél — az elkövető személyi körülményeinek értékelése és az elkövetett bűncselekmény jellegének és súlyának mérlegelése mellett — behatóan vizsgálni kell azt is, hogy a felfüggesztés összhangban áll-e a büntetés céljával, szolgálja-e az elkö­vető megjavítása mellett a társadalom védelmét s nem áll-e ellentétben az általános megelőzés követelményével. A rendelkezésre álló adatok szerint a terhelt nem első alkalommal került összeütközésbe a törvényes rendelkezésekkel. A terheltet ugyanis ugyanez a városi bíróság 1966. január 17-én kelt ítéletével a Btk. 219. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság, valamint a Btk. 155. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért halmazati büntetésül 8 hónapi sza­badságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. E büntetésből 1966. május 17. napján egyharmad kedvezménnyel szabadult. A felté­teles szabadság lejártának ideje 1966. augusztus 7. Az ítéleti tényállásból megállapítható, hogy 1965. december 6-án a helyi italboltban italt fogyasztott, majd pedig a felszolgálónőt — mert az ittas állapota miatt nem szolgálta ki — bántalmazni akarta. Ezután ki­ment az utcára, egy gépkocsit megállított és a gépkocsi vezetőjét ütle­gelni kezdte. Az intézkedő rendőrt megtámadta, megrúgta és amikor a kapitányságra bevitték, a vele intézkedővel szemben is támadó maga­tartást tanúsított. Ezt követően ugyancsak a fenti városi bíróság 1970. június 18-án kelt és június 26-án első fokon jogerőre emelkedett ítéletével visszaesőként elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakért 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Ez utóbbi ügyben megállapított tényállás szerint italtól befolyásolt állapotban egy ismerősénél tartózkodott, magatartása miatt 147

Next

/
Thumbnails
Contents