Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

nálva követte el és a magatartása alkalmas volt a hasonló vezető beosztású dolgozók tekintélyébe vetett bizalom csorbítására. (186/1974.) Részletesen: Btk. 64, §-nál. 68. § (3) bek. 7204. A kétszeres enyhítés szabályának törvénysértő alkalmazása emberölés bűntettének befejezett kísérlete esetén. (319/1974.) Részletesen: Btk. 253. §-nál. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 70. § 7205. A szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése az aránylag nagyobb összeget sikkasztó elkövető esetében. A terheltet — aki 1936-ban született, betanított segédmunkás, havi keresete 1200—1300 forint, férjes, 3 kiskorú gyermeket tart el, büntetlen előéletű — a járásbíróság magánokirat-hamisítással elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 4 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. A megyei bíróság mint fellebbezési bíróság a szabadságvesztés tartamát 1 évre mérsékelte, a közügyektől eltiltást mellőzte és a főbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az irányadó tényállás szerint a terhelt 1965. november 1. napjától 1972. november 30. napjáig a tejipari vállalat tejbegyűjtő állomásának a kezelője volt. E minőségben 1970 őszétől kezdődően a vállalattól a termelők részére kifizetés céljából átvett pénzellátmányból folyamatosan 30 654 forintot eltulajdonított. A sikkasztást a vonatkozó nyilvántartások meghamisításával leplezte. A másodfokú ítélet meghozataláig a fenti kárból 15 560 forintot megtérített és vállalta, hogy a hátralevő 14 994 forintot 1973. végéig ugyancsak megfizeti. A terheltet a bűncselekmény felfedezése után fent említett munkahelyéről fegyelmi úton elbocsátották. Jelenleg betanított segédmunkásként dolgozik. Havi átlagkeresete 1200—1300 forint. A férje segédmunkásként havi 2300—2400 forintot keres. A család — a 3 iskolaköteles gyermekkel — a terhelt nevelőanyjánál lakik. A ház nádfedelét a koratavaszi viharok megbontották, s ennek kijavítása jelentős anyagi megterhelést jelentett a terhelt és családja számára. A megyei bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. a) Az első fokú bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a 3 kiskorú gyermekes családos állapotot, az őszinte, feltáró jellegű beismerést és a megbánást. Súlyosító körülménynek tekintette ezzel szemben a folytatólagos, hosszú időn át tartó elkövetést és azt, hogy a cselekmény a társadalmi tulajdonban magas összegű kárt okozott. Ez utóbbi körülményre figyelemmel úgy látta, hogy a szabad142