Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

és Sokol rádiót. A lopás lehetőségét már annak elkövetése előtt mérle­gelte. Az elkövetés körülményei folytán arról nem tudott, hogy a le nem zárt szekrényben kinek az ingóságai voltak elhelyezve. így nem tudta azt sem, hogy az elvitt dolgok kinek a tulajdonában állottak. Az egy alkalommal, egy helyről több dolognak — az előzőekben ismer­tetettek szerint — egyszerre történt elvétele és eltulajdonítása termé­szetes egység. Az adott körülmények között tehát az elhatározás és elkö­vetés egységét nem töri meg az sem, hogy a lopásnak a valóságban két károsultja volt. Minthogy a szekrényből egy alkalommal, egyszerre ellopott dolgok értéke 532 Ft 60 fillér volt, a terhelt cselekménye — a fentebb ismerte­tett korábbi elítélésére tekintettel — a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a 296. §-a (2) bekezdésének d/1. pontjában foglalt ren­delkezés szerint büntetendő egyrendbeli visszaesőként elkövetett lopás bűntettének minősül. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Be. 290. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapította, hogy a rendelkező részben meg­jelölt ítélet a S-i Városi Tanács épületének öltözőjében elkövetett és kétrendbeli lopás vétségeként értékelt cselekmény minősítésére vonat­kozó részében törvénysértő. A Be. 290. §-ának (3) bekezdése értelmében az ítéletnek ezt a részét hatályon kívül helyezte és a terhelt említett cselekményét egyrendbeli visszaesőként elkövetett lopás bűntettének minősítette. Mivel az eljárt bíróság ítéletében kiszabott büntetések a helyes minő­sítés mellett felelnek meg a törvény rendelkezéseinek és arányosak, ezért a Legfelsőbb Bíróság a részben változott minősítés szerinti bűntet­tért és a terhelt terhére fennmaradt vétségekért szabta ki halmazati büntetésként a megtámadott ítéletben kirótt büntetést. A Legfelsőbb Bíróság irányításként rámutat arra is, hogy a járásbíró­ság ítéletében foglalt minősítés mellett a főbüntetés mértéke törvény­sértő volt. A megtámadott ítélet szerint minősített valamennyi bűncse­lekményre ugyanis a törvény 1 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. Ehhez képest a Btk. 66. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a halmazati büntetés kiszabásának szabályai szerint a kiszabható szabadságvesztés legfeljebb 1 évi és 6 hónapi tartamban kerülhetett volna megállapításra. (Legf. Bír. B. törv. IV. 515/1974. sz.) (156/1975.) 7188. Segítségnyújtás elmulasztása és ittas vezetéssel elkövetett köz­lekedési vétség adott esetben halmazatban is megállavítható. (5/1974.) Részletesen: Btk. 194/b. §-nál. 7189. Az üzletszerűen elkövetett orgazdaság mellett halmazatban az üzérkedés nem állapítható meg. (249/1974.) Részletesen: Btk. 301. §-nál. 7190. A törvénytelen fogvatartás bűntette mellett az azzal kapcsolat­ban megvalósított hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét bűnhalmazatban nem kell megállapítani. (286/1974.) Részletesen: Btk. 147. §-nál. 137

Next

/
Thumbnails
Contents