Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

újítás indítványozásának megfontolása végett. (Szegedi Megyei Bíróság 1. Bf. 135/1974. sz.) (407/1974.) 7183. A több italbolt sérelmére elkövetett csalások a folytatólagosság egységébe nem vonhatók. A járásbíróság B. István terheltet bűnösnek mondta ki 22 rb. csalás vétségében és ezért megbüntette. Az irányadó tényállás lényege a következő. A terhelt a megyei vendéglátóipari vállalat s-i 31. sz. központi italraktárának anyagi felelősséggel tartozó vezetője. Amikor a vállalat által vásárolt több mint 6000 liter vegyespálinkát 1973. január és február havában átvette — részben objektív nehézségek folytán —, nem a megfelelő gondosággal járt el: a pálinkát nem a kötelező mennyiségi és minőségi előírások megtartásával vette át. Az őt jogosan megillető 1,5%-os kálót is elmulasztotta a saját javára jóváíratni. Amikor az általa vezetett központi raktárban az emiatt keletkezett hiányt észlelte, elhatározta, hogy az anyagi felelősséget — az egyes italboltok megtévesztésével — ezekre áthárítja. Ennek megfelelően 1973. februárjában a raktárból a vállalathoz tartozó italboltoknak kiszállított pálinkából több esetben a szállítólevélben feltüntetettnél kevesebbet töltött a hitelesített üvegekbe. Ilyen módon a vállalathoz tartozó 22 italboltot összesen 4869 forinttal megkárosította, mert részükre összesen 46,68 liter pálinkával kevesebbet küldött. Az egy-egy italboltot ért károsodás csak három italbolt esetében haladta meg az 500 forintot. A kár egy része megtérült. A másodfokon eljárt megyei bíróság ítéletével megváltoztatta az első fokú ítéletet: a terhelt cselekményeit 1 rb. folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének minősítette s az első fokú bíróság által alkalmazott büntetést emiatt tekintette kiszabottnak. Álláspontja szerint az italboltok a vendéglátóipari vállalathoz tartoznak, azzal képeznek egy gazdasági egységet, az egyes üzemegységekben okozott leltárhiány tehát a vállalat kára. A másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján a tényállást is helyesbítette és a kárt 3783,40 forintban állapította meg. Indokolása szerint ugyanis a terhelt által vezetett raktárát nem az áru fogyasztói árával, hanem a beszerzési árral terhelték meg, ezért a terhelt csak ennek erejéig volt anyagilag felelős; ezt az összeget még a terhelt javára jóvá nem írt 1,5% normalizált hiánnyal is csökkenteni kell. Az ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az ugyanazon vállalathoz tartozó, a megye különböző területein elhelyezett áruházak, üzletek, italboltok önálló elszámolású egységek. Az általuk megrendelt vagy hozzájuk leszállított áruval, a napi bevétellel tartoznak elszámolni és önállóan felelnek a náluk bekövetkezett károkért, leltárhiányért. Dolgozóik nyereségrészesedése sem a vállalati eredménytől, hanem az egységes gazdaságos működésétől függ. A vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár elsődlegesen annál az áruháznál, üzletnél, italboltnál jelentkezik, ahol a bűncselekményt elkövették. Ennek megfelelően minden önálló elszámolású egység — éppen e jellegénél fogva — sértettje a 229