Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

kezése vagy a szerződésben vállalt kötelezettsége alapján köteles — a sértett megtévesztésével leplezi, a felderítést meghiúsítja: csalást követ el. Ilyen esetben a csalással okozott kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig az elkövetőt az anyagi felelősségről szóló jogszabály rendelkezései szerint anyagi felelősség terheli (BK 494. sz.) A vádlottak azzal a magatartásukkal, hogy 1971 tavaszán a fentebb írt módon a nagyobb összegű leltárhiányt elleplezték, a kettőjük 5 heti munkabérének megfelelő 7090 Ft anyagi felelősség alól mentesítették magukat s ezzel ilyen összegű kárt okoztak. Az a körülmény, hogy a vádlottak az általuk befizetett összegeket a leltárt követően kivették a pénztárból, cselekményük jogi megítélését nem érinti, mert a befizetéssel az adott körülmények között a pénz nem vált társadalmi tulajdonná. A vádlottak tehát nem valósították meg a sikkasztás bűntettének törvényi tényállási elemeit (BJD 3121.). A megyei bíróság a fentiekre tekintettel a vádlottak cselekményét egy-egy rb., a Btk. 293. §-ában meghatározott és a 296. § (1) bekezdése szerint büntetendő, társtettesként elkövetett csalás bűntettének minősítette. Nem vette folytatólagosan elkövetettnek a megyei bíróság a vádlottak cselekményét, mert bár több ízben tanúsítottak olyan magatartást, amely alkalmas volt a sértett vállalat tévedésbe ejtésére, mégis lényegében ugyanannak — az eredetileg 1971. május 12-ét megelőzően keletkezett — hiánynak a leplezését célozta. Tehát kár csak egy ízben keletkezett. (Kecskeméti Megyei Bíróság Bf. II. 768/1973. sz.) (106/1974.) 7181. Nem halmazat, hanem egyrendbeli folytatólagosan elkövetett orgazdaság létesül, ha az orgazda az ugyanazon tolvaj által különböző lopások útján elvett dolgokat más-más alkalmakkor ugyan, de egységes akaratelhatározásból fakadóan szerzi meg. Tévedett az első fokú bíróság, amikor a vádlott orgazdaság bűntetteként értékelt cselekményét folytatólagosan elkövetett helyett kétrendbelinek minősítette. Az orgazdaság folytatólagos elkövetésének megállapítását nem zárja ki — az egyéb feltételek fennforgása esetén —, hogy az alapcselekmények (az adott esetben a lopások) sértettjei különböző személyek, éspedig annál kevésbé, mivel erről az orgazdának nem is volt tudomása. Az irányadó tényállás szerint pedig a vádlott két esetben, rövid idő alatt, egységes akaratelhatározás alapján szerzett meg lopásból származó tárgyakat. (Fővárosi Bíróság Bf. XXVI. 2297/1973. sz.) (237/ 1974.) 7182. Valamely követelés kielégítésének biztosítására foglalással zár alá vett különböző dolgoknak viszonylag rövid időközökkel és egységes akaratelhatározással történt elvonása a zártörés folytatólagos egységébe tartozik. Az első fokú bíróság a vádlottat zártörés vétsége miatt 2 hónapi —• fogházban végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. A tényállás lényege a következő. Az 1973. augusztus 10-én 8 órára a Vádlott gyümölcsösébe kitűzött árverést a vádlott megakadályozta azzal, hogy T. J. végrehajtató 12 500 127