Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

hajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A megítélése szerint a büntetlen előéletű, családos terhelt, aki az okozott kárt a cselekménye felfedezésekor nyomban meg is térítette, érdemes arra, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést a bíróság felfüggessze. A terhelt esetében tehát ettől a főbüntetéstől, valamint a mellékbüntetéstől várható, hogy a jövőben hasonló és más bűncselekményt nem fog elkövetni, illetve hogy maradéktalanul érvényesül a büntetés célja. (Legf. Bír. B. törv. V. 899/1973. sz.) (186/1974.) 7157. Ha a bűncselekmény az elkövetés körülményeire, különösen a terhelt személyére tekintettel nem tekinthető csekély súlyúnak s a pénzbüntetés alkalmatlan a büntetési célok elérésére, annak kiszabására tárgyalás mellőzésével sem kerülhet sor. A járásbíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzésével a terheltre lopás vétsége miatt 600 forint pénzbüntetést szabott ki. A tényállás szerint a terhelt Győrött 1973. augusztus 25. napján az egyik közúti átkelőhelynél várakozva hirtelen mozdulattal kiemelte egy idős sértett nő táskájából a pénztárcáját, majd futásnak eredt. A terheltet a járókelők elfogták. A pénztárcában csupán néhány forint készpénz és 4 db lottószelvény volt. A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos. A járásbíróság törvényt sértett, amikor a terhelttel szemben tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést szabott ki. A Be. 351. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyalás mellőzésével pénzbüntetés kiszabására akkor kerülhet sor, ha — többek között — a bűncselekmény csekély jelentőségű és a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető. Az adott esetben ezek az előfeltételek hiányoztak. Bár a bűncselekmény önmagában az értékre tekintettel csekély súlyúnak látszik, az azonban az elkövetés körülményeire — különösképpen a terhelt személyére — tekintettel nem tekinthető csekély jelentőségűnek. A terhelt rendkívül vakmerő módon, nyilvános helyen vetemedett a lopásra egy idős asszonnyal szemben. Bár csak 19 éves, már sokszor került összeütközésbe a törvénnyel. A még fiatal korban elkövetett testi sértés miatt indított eljárást közkegyelmi rendelkezés alapján megszüntették, de még ugyanebben az évben bűnsegédi bűnrészesként elhárításra képtelen állapot kihasználásával közlekedési vállalat területén elkövetett lopás és lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. Ezt követően 1972. évben társtettesként visszaesőként elkövetett rablás bűntette miatt 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Ennek a bűncselekménynek kezdeményezője és irányítója a terhelt volt. A felsoroltakon kívül verekedés szabálysértése miatt is többszöri pénzbírsággal sújtották. Munkahelyi jellemzéséből kitűnően a munkához való viszonya is súlyosan kifogásolható. Ilyen körülmények között nincs ok és alap annak feltételezésére, hogy a büntetés céljai a terhelttel szemben a tárgyalás megtartása nélkül is elérhetők, a kiszabott büntetés pedig kirívóan enyhe. A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértést a Be. 290. § (1) bekezdése alapján megállapította, a törvényességi óvással megtámadott határozatot a (3) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a 118