Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 6. kötet, 1974. január - 1975. december (Budapest, 1977)

helyeken, legtöbbször a vasútállomáson töltötte, nappal pedig szórakozóhelyeken italozott. Botrányos részegség miatt szabálysértési eljárás indult ellene. A fellebbezési bíróság a kitiltás mellékbüntetését mellőzte, egyebekben az első fokú ítéletet helyben hagyta. A vádlott a budapesti állandó lakásába előző büntetéséből való szabadulása után nem térhetett vissza, mert azt lebontották. K. városban lakik az anyja, aki egyedüli hozzátartozója. Korábbi bűncselekményeinek a zömét Budapest területén követte el. Arra nézve nem merült fel adat, hogy bűnöző magatartása bármiféle kapcsolatot mutatna K. várossal, de arra sem, hogy e városból való kitiltása alkalmas lenne ilyen bűncselekményektől a jövőben való visszatartására. Ezért a másodfokú bíróság a Be. 260. §-a alapján az első fokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a kitiltást mellőzte. (Kecskeméti Megyei Bíróság I. Bf. 385/1975. sz.) (444/1975.) A vagyonelkobzás 55. § 7141. A bűncselekményt haszonszerzés céljából elkövető, három évet meghaladó szabadságvesztéssel sújtott terhelttel szemben a vagyonelkobzás kimondásának mellőzése törvénysértő. A járásbíróság 1974. január 9-én kelt, illetve a megyei bíróság 1974. március 28-án kelt ítéletével a terheltet egyrendbeli jogtalan behatolás útján, visszaesőként elkövetett lopás bűntette, valamint közveszélyes munkakerülés vétsége miatt 3 évi és 5 hónapi szabadságvesztésre, valamint 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható és egyben kötelezte a terheltet, hogy a szabadságvesztés végrehajtása során kényszerelvonó-kezelésnek vesse magát alá. A bűnösség alapjául szolgáló tényállás lényege szerint a terhelt 1973. július 4-én a sértett lakásába az ablakon keresztül behatolva, onnan 50 400 Ft-ot vitt el. A kárból 11 014 Ft megtérült. A fenti határozatok ellen emelt törvényességi óvás a vagyonelkobzás mellékbüntetés kiszabásának elmulasztását jelölte meg törvénysértőnek. A törvényességi óvás alapos. Az 1973. évi 14. tvr.-tel módosított Btk. 55. §-a a) pontjának kötelező rendelkezése szerint vagyonelkobzás mellékbüntetést kell alkalmazni azzal az elkövetővel szemben, aki a bűncselekményt haszonszerzési céllal követte el és ezért 3 évet meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Minthogy pedig a jelen ügyben az említett törvényi feltételek adottak, törvényt sértettek az eljárt bíróságok, amikor a törvény kötelező rendelkezése ellenére a terheltet mellékbüntetésként vagyonelkobzásra nem ítélték. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította és egyben a terheltet vagyoni viszonyaira és a Btk. 34. §-ában foglalt büntetési 102