Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

het tehát arról a tipikus helyzetről, amelynek a következményeit levonva az említett állásfoglalás mindkét féltől megvonja a jogos védelem kedvezményét. A drasztikus kifejezések használata sem tekinthető olyan kihívásnak, amely megfosztaná a vádlottat a jogos védelmi helyzettől. A szóbeli becsületsértés elkövetőjét a sértő magatartás ténye még nem zárja el attól, hogy a becsületsértést élete vagy testi épsége ellen irányuló támadással viszonzó sértettel szemben jogosan ne védekezhessék a támadás elhárításához szükséges mértékig. A kifejtettekhez képest a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett, amikor a sértettet megszúrta. Minthogy azonban a puszta kézzel, nem különösebben durva módon támadó sértettel szemben — anélkül, hogy súlyosan hátrányos helyzetbe került volna — a kését használta és a sértett testének olyan részére adott le szúrást, ahol köztudomásúan életfontosságú szervek helyezkednek el: a vádlott az elhárítás szükséges mértékét túllépte. A túllépés kétségtelenül menthető ijedtségből vagy felindulásból származott, és ez a lelkiállapot korlátozta őt a védekezés szükséges mértékének a felismerésében. Annak a megállapítására, hogy az ijedtség, illetve a menthető felindulás képtelenné tette volna a vádlottat a szükséges mérték felismerésére, nem kerülhetett sor, mert a támadás nem váratlan volta és rövid tartama mellett ilyen fokú lelki trauma nem alakulhatott ki. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a vádlott a Btk. 25. §-a (3) bekezdésének második fordulatában szabályozott körülmények között jogos védelmi helyzetben követte el a bűncselekményt. (Legf. Bír. Bf. I. 1106/1972. sz.) (251/1973.) 5672. Jogos védelem megállapítása súlyos testi sértés bűntetténél, ezzel kapcsolatban a támadás és a védekezés közötti arányosság kérdése. Az első fokú bíróság a vádlottat súlyos testi sértés bűntette miatt egy évi — végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. A tényállás szerint a vádlott és a sértett sógorok. Az utóbbi italos természetű, ilyen állapotban gyakran kötekedő, házsártos, veszekedős. Az italboltban verekedést is szokott kezdeményezni. A vádlotton 1972. év elején gyomorműtétet hajtottak végre, a műtét óta csupán kevés szeszt fogyaszt. A vádbeli napon a helyi italboltba ment, hogy a közelgő búcsúra bort vásároljon. Az italboltban 2dl bort fogyasztott. Közben a sértett is betért oda, aki a vádlott asztalához ment és itallal kínálta őt, az utóbbi azonban közölte vele, hogy a műtét miatt nem szabad több italt fogyasztania. A sértett erre olyan megjegyzést tett, hogy a vádlott lenézi őt, mert nem akar vele inni. A sértett ez alkalommal italos volt. Nem sokkal később együtt hagyták el az italboltot. Útközben a sértett közölte, hogy nősülni akar. A vádlott erre megjegyezte, hogy akkor ne igyon, ne költse el a pénzét. A sértett erre azt válaszolta, hogy ha nem tud megnősülni, annak a vádlott lesz az oka. Amikor útközben a vádlott 95