Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

lott az elhárítás szükséges mértékét ijedtsége és menthető felindulása miatt képtelen volt felismerni. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a vádlott a Btk. 25. §-ának (2) bekezdése szerinti jogos védelmi helyzetben követte el a cselekményét, és a jogos védelem határait a Btk. 25. §-a (3) bekezdésének első fordulatában foglalt okból lépte túl, mert az elhárításhoz szükséges mértékét ijedtségből és menthető felindulásból képtelen volt felismerni. Ezért a vádlottat a Btk. 19. §-ának e) pontja alapján a Be. 226. §-a (1) bekezdésének c) pontjára [Be. 214. § (3) bek. c) pont] figyelemmel — büntethetőséget kizáró okból — az ellene emberölés kísérlete miatt emelt vád alól felmentette. A bűnjelként lefoglalt ásót a Legfelsőbb Bíróság a Be. 150. §-ának (1) bekezdése [Be. 102. § (2) bekezdése] alapján kiadni rendelte a tulajdonosának, a vádlottnak. (Legf. Bír. Bf. III. 903/1970. sz.) (6676.) 5665. Jogos védelem megállapítása közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása esetében. Az első fokú bíróság a vádlott bűnösségét súlyos testi sértés kísérletében mondotta ki. A helyesen megállapított tények téves értékelésével utalt arra, hogy a vádlott nem volt jogos védelmi helyzetben. A Legfelsőbb Bíróság a jogos védelmet az alábbi okfejtéssel állapította meg. A sértett a sarjúnak más személlyel történt levágatása miatt haragudott a vádlottra. A vádlottal történt találkozásai során nemcsak gyűlöletét juttatta kifejezésre, hanem a vádlottat ismételten súlyosan fenyegette. A sértett a vádbeli eseményt megelőzően aznap már harmadízben fenyegette meg a vádlottat. Ezek keretében már az első találkozás során azzal fenyegette, hogy megöli őt. A harmadik esetben kiabálva közeledett a vádlott tanyája és családja felé. A vádlott erre kaszálás közben figyelt fel. A családja, a felesége és a 11, valamint 14 éves gyermeke a tanya körül foglalatoskodott. Az előzményekre, a korábbi életveszélyes fenyegetésekre tekintettel, a feleségét és gyermekeit is féltve a feléjük fenyegetőleg közeledő ittas sértettől, a vádlott — aki éppen kaszált — a kaszát kezében tartva ment a sértett felé, hogy a tanyája és családja közelébe hatolását megakadályozza. Amikor egymást megközelítették, a sértett a jobb kezében nyitott pengéjű kést tartott. A kést nyújtott karral lengette. A vádlott a személyét már közvetlenül fenyegető jogtalan támadás ellen az irányadó tényállás szerint akként védekezett, hogy a kaszát maga elé tartotta. Ilyen helyzetben látta meg, hogy a sértettnél nemcsak a nyújtott és a hadonászó kezében levő nyitott zsebkés van, hanem a kabátja alatt lőfegyvert is tart magánál. Meglátta a kabátból kinyúló fegyvernek a csövét. A vádlott ekkor úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a nyitott zsebkéssel és lőfegyverrel is felszerelt sértettnek az őt közvetlenül fenyegető jogtalan magatartását azzal, hogy a kaszát maga elé tartja, nem képes elhárítani. A sértettnél megpillantott lőfegyver miatt és családtagjai 83