Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

majd június 1. napján átadták a magyar hatóságoknak. A magyar hatóságok a terheltet ugyanezen a napon helyezték előzetes letartóztatásba. A fenti határozat ellen, a terheltnek a csehszlovák hatóságok által foganatosított őrizetbevétel idejének a büntetésbe való beszámítása miatt emelt törvényességi óvás alapos. A csehszlovák hatóságok által felvett és az iratokhoz eredetiben, valamint fordításban is mellékelt jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a csehszlovák hatóságok a terheltet azért vették őrizetbe, mert a Csehszlovák Köztársasággal szemben bűncselekményt követett el azzal, hogy hivatalos útiokmányok nélkül a Csehszlovák Köztársaság területére lépett. A Btk. 6. §-ának helyes értelmét tükröző állandó bírósági gyakorlat szerint a külföldi hatóság által elrendelt előzetes letartóztatásban töltött idő csak akkor számítható be, ha az őrizetbevétel nyilvánvalóan a magyar államhatár jogosulatlan átlépése miatt történt. Nem kerülhet azonban erre sor, ha az őrizetbevételt a külföldi állam szervei saját állambiztonsági érdekük megóvása végett rendelték el. Minthogy pedig a jelen esetben kétségtelenül ez történt, tévedett a járásbíróság, amikor a terheltnek a csehszlovák hatóságok által elrendelt őrizetben töltött idejét a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértés megállapítása mellett az ítéletet e részében hatályon kívül helyezte és a letartóztatás kezdő időpontját 1972. június 1. napjában állapította meg. (Legf. Bír. B. törv. IV. 910/1972. sz.) (346/1973.) II. Fejezet A büntethetőség I. Cím A kísérlet és az előkészület 9. § 5565. Áramütéssel előidézni szándékolt emberölésnél a kísérlet és az előkészület elhatárolása. — Ha a vádlott a maga részéről mindent megtett, hogy a halálos eredmény bekövetkezzék, s annak létrejöttéhez részéről már semminemű tevékenységre nem volt szükség, az emberölés a kísérleti szakba jutott. Az első fokú bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat emberölés kísérletében. Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a vádlott 1968-ban kötött házasságot. A házas együttélés részben feleségének hanyag, nemtörődöm magatartása, részben pedig a vádlott italozó életmódja miatt nem volt zavartalan. Kisgyermekük gondozását elhanyagolták annyira, hogy emiatt az illetékes tanács őket jegyzőkönyvi figyelmeztetésben részesítette. 20