Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

Ha a bíróság a Btk. 38/E. §-ának (1) bekezdése alapján egy fokozattal szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási módot jelöl ki, azt tüzetesen meg kell indokolnia. A szabadságvesztés végrehajtásának fokozatára vonatkozó ítéleti rendelkezés — eltérő törvényi szabályozás hiányában — akkor sem mellőzhető, ha a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 70. §-ának (1) vagy (2) bekezdése alapján felfüggesztette. Nincs helye azonban a végrehajtás fokozatára vonatkozó rendelkezésnek a javító-nevelő munka, illetve pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása esetén. A Btk. 38. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis a bíróságnak csak arról kell rendelkeznie, hogy a kiszabott szabadságvesztést [Btk. 35. § (1) bek., 2. pont] melyik fokozatban kell végrehajtani. Itt tehát eredetileg kiszabott, s nem a későbbi átváltoztatás folytán alkalmazott szabadságvesztésről van szó. II. A szabadságvesztés végrehajtásának fokozata tekintetében az ítéletben akkor is rendelkezni kell, ha a bíróság halmazati büntetést szab ki. A Btk. 66. §-ának (1) bekezdése szerint a halmazati büntetést a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül a legsúlyosabbra megállapított törvényi büntetési tétel alapulvételével kell kiszabni. A halmazati büntetés kiszabására vonatkozó, ennek az általános elvnek értelemszerű alkalmazásával a szabadságvesztés végrehajtásának a módját is abban a legszigorúbb fokozatban kell egységesen megállapítani, amelyet a törvény a bűnhalmazatban álló bűncselekménynek valamelyikére előír. Kizárt ugyanis, hogy a szigorúbb végrehajtási fokozat alkalmazását a bíróság azért mellőzze, mert a terheltet az ennek elrendelése alapjául szolgáló bűncselekménnyel halmazatban elkövetett más bűncselekményért is egyidejűleg felelősségre vonják és a bíróság halmazati büntetést állapít meg vele szemben. Amennyiben a szándékos bűntett, valamint a gondatlan bűncselekmény vagy szándékos vétség miatt kiszabott halmazati büntetés tartama meghaladja a három évet, annak szigorított börtönben történő végrehajtását csak akkor lehet elrendelni, ha legalább egy szándékos bűntett törvényi büntetési tételének felső határa, illetve a szándékos bűntettek halmazati büntetési tétele a három évet meghaladja. Ez esetben érvényesül ugyanis a Btk. 38/B. §-a b) pontjának a rendelkezése, amely a szigorított börtön fokozatot csakis akkor rendeli alkalmazni, ha szándékos bűntett miatt szabták ki a szabadságvesztést három évet meghaladó tartamban. III. Az összbüntetést kiszabó ítéletben is meg kell határozni az összbüntetésként alkalmazott szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát. Ez következik a Btk. 38. §-ának (2) bekezdéséből, amely az ítélet minden fajtájára vonatkozik. Ehhez képest az összbüntetést kiszabó ítéletben a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó korábbi alapítéleti rendelkezéseket is hatályon kívül kell helyezni és azt követően az összbüntetés egész tartamára (terjedelmére) egységesen kell alkalmazni a Btk. 38., 38/A.—E. §-aiban foglalt rendelkezéseket. Ha az összbüntetés alapjául szolgáló ítéletek a szabadságvesztés végrehajtásának fokozata tekintetében eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, a bíróság az összbüntetést kiszabó ítéletben az összbüntetésként meg117