Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

5696. A házastárs sérelmére egyenes szándékkal elkövetett befejezett emberölés bűntette esetében a büntetés törvényes mértéke. (7057.) Részletesen: Btk. 64. §-nál. 5697. Valamely bűncselekményfajta elszaporodottságának súlyosítóként értékelése nem jelenti a mások tetteiért való felelősséget. (43/1973.) Részletesen: Btk. 64. §-nál. A halálbüntetés 36. § 5698J Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélés esetében nem érvényesülnek a Btk. 39. §-a (2) bekezdésének a)—c) pontjaiban meghatározott feltételes szabadságra bocsátást kizáró okok. (A Büntető és Katonai Kollégium tanácselnöki értekezletének 1/1973. sz. állásfoglalása.) Részletesen: Btk. 39. §-nál. 5699. Az, akit a Btk. hatályba lépését megelőzően életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, illetőleg akivel szemben az Elnöki Tanács a halálbüntetést kegyelemből változtatta át életfogytig tartó szabadságvesztésre, továbbá akivel szemben az életfogytig tartó szabadságvesztést — a Btk. hatályba lépése után — 15, illetőleg 20 évi szabadságvesztésként hajtották végre: bírósági mentesítésben nem részesíthető. A Katonai Törvényszék a polgári egyén terheltet 1951. október 24-én kelt ítéletével folytatólagosan elkövetett kémkedés bűntette miatt életfogytig tartó börtönre, 10 évre a közügyektől eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A Katonai Felsőbíróság 1952. február 5-én kelt ítéletével ezt akként emelte jogerőre, hogy a cselekményt hűtlenségnek is minősítette, míg egyebekben az ítéletet nem érintette. Az elítélt 1956. augusztus 3-ig töltötte büntetését, amikor azt félbeszakították, majd a szabadságvesztés hátralevő részét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. május 15-én kelt elhatározásával kegyelemből elengedte. Az elítélt 1972. február 10-én — a Btk. 81. §-ában foglaltakra hivatkozva — kérte a katonai bíróságtól a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli bírósági mentesítését. A Katonai Bíróság 1972. február 24-én hozott végzésével a kérelmet elutasította, arra hivatkozva, hogy a Btk.-nak az 1971. évi 28. sz. tvr. 19. §-ával módosított 81. §-a csak határozott tartamú szabadságvesztésre ítélteknél ad lehetőséget a bírósági mentesítésre. így, miután a kérelmezőt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, bírósági mentesítésére nincs törvényes lehetőség. A végzés ellen a kérelmező élt fellebbezéssel. Ebben arra hivatkozott, hogy az 1972. január 1-én hatályba lépett törvényi rendelkezésnek — miután az ránézve hátrányosabb rendelkezést tartalmaz — a Btk. 3. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint nem lehet visszaható ereje, s így az ő bírósági mentesítésben való részesítését nem zárhatja ki. 113