Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1970. január - 1973. december (Budapest, 1975)

hogy a menthető felindulás a tudati tevékenység teljes felfüggesztettségéhez vezetett. (6426.) Részletesen: Btk. 253. §-nál. 5674. A két sértett egységes és közös jogtalan támadásával szemben az elhárítás szükséges mértéke túllépésének vizsgálata nem különíthető el. (6484.) Részletesen: Btk. 253. §-nál. 5675. Elmebeteg vádlottal szemben jogos védelemben végrehajtott cselekménye miatt kényszergyógykezelés nem rendelhető el. (93/1973.) Részletesen: Btk. 61. §-nál. A magánindítvány hiánya 27. § 5676. Csak magánindítványra büntethető cselekménnyel kapcsolatban — magánindítvány hiányában — az elkobzás kimondására irányuló tárgyi eljárás sem folytatható. A Legfelsőbb Bíróság a járásbíróságnak elkobzást elrendelő végzését az alábbiak szerint törvénysértőnek találta. Az elkobzás előfeltételeit a Btk. 63. §-ának (1) és (2) bekezdése, illetve ezt kiegészítő 154. §-a, 235. §-ának (5) bekezdése és 250. §-a határozza meg. Ezek szerint az elkobzásnak minden esetben törvényi előfeltétele annak bírói megállapítása, hogy a bűntettet elkövették. Ebből pedig okszerűen következik, hogy a Btk. 63. §-ának (5) bekezdése a büntethetőség kizártságának csak azokra az eseteire vonatkozik, amelyekben a bűncselekmény tényállásának megvalósulását a bíróság megállapítja, az elkövető azonban ennek ellenére nem büntethető. Az elkobzásnak most említett előfeltételei irányadók a Be. 285. §-ában (Be. 375. §) szabályozott tárgyi eljárásban is. A kifejtettekből tehát értelemszerűen következik, hogy az elkobzásnak nincsenek meg a törvényes előfeltételei azokban az esetekben, amikor büntethetőséget kizáró avagy más okból a bűntett nem jött létre, illetve ha a bűntett elkövetésének a megállapítását valamilyen anyagi vagy eljárásjogi rendelkezés kizárja. Az elkobzás ilyen anyagi, illetve eljárásjogi akadálya a magánindítvány hiánya. A büntető eljárásjogunk egyik alapvető elve az officialitás: a bűnüldözés és a büntetőjogi felelősségrevonás hivatalból, a társadalom védelmében történik, függetlenül attól, hogy mindazok, akiknek az érdekeit a bűnelkövetés érintette, kívánják-e az eljárás megindítását, illetve az elkövető megbüntetését. Ez alól az általános elv alól tesz kivételt a Btk. 27. §-a, amely a törvényben meghatározott esetekben a büntethetőséget a magánindítvány megítélésétől teszi függővé, s ennek hiányában a Be. 8. §-a (Be. 13. §) az eljárás megindítását, illetve a már megindult eljárás folytatását tiltja. Ennek az a jogpolitikai indoka, hogy a törvényben meghatározott ezekben az esetekben [például a 276. § (1) bekezdése esetén], illetve viszonylatokban (például a Btk. 296. §-ánál, ha a sértett az elkövető hozzátartozója) a sértett kímélése, a rajta esett sérelem 98