Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely úgy rendelkezne, hogy az elő­zetes fogvatartással kitöltöttnek vett szabadságvesztések tekintetében a Btk. 38. és 39. §-ait, illetve az ezekkel kapcsolatos jogszabályokat nem kell alkalmazni. (Miskolci Megyei Bíróság Bf. 1038/1968. sz.) (6070.) 38/A. § 4706. Perújítás folytán hatályon kívül helyezett ítélet figyelembe­vétele a szabadságvesztés végrehajtási fokozata és a feltételes szabad­ságból való kizárás szempontjából. 1. A gy.-i járásbíróság a terheltet 1962. október 3-án jogerőre emel­kedett ítéletével az 1962. április és május havában elkövetett, társa­dalmi tulajdont folytatólagosan károsító sikkasztás miatt 3 hónapi sza­badságvesztésre és 500 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte, egyben a sza­badságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. 2. Ugyanőt a gy.-i járásbíróság az 1963. július 16-án jogerőre emel­kedett ítéletével az 1963. május 31-én közös munkahelyen dolgozó sze­mély sérelmére elkövetett lopás miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását azonban három évi próbaidőre felfüggesztette. 3. A gy.-i járásbíróság — perújítás folytán — 1967. március 14-én jogerőre emelkedett ítéletével a 2. alatti ítéletet hatályon kívül helyezte, a terheltet visszaesőként és közös munkahelyen dolgozó sérelmére el­követett lopás miatt 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Elrendelte az 1. alatti ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. Megállapí­totta, hogy a terhelt a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra. Végül kimondta, hogy a szabadság­vesztést börtönben kell végrehajtani. 4. A gy.-i járásbíróság 1967. március 14-én jogerőre emelkedett íté­letével az 1. és 3. alatti ítéleteket — büntetést kiszabó részükben — hatályon kívül helyezte, és a terheltet összbüntetésként 10 hónapi sza­badságvesztésre ítélte azzal, hogy a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes szabadságra, és a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. 5. A cs.-i járásbíróság 1967. május 5-én jogerőre emelkedett ítéleté­vel az 1966. augusztus 5. napján visszaesőként és elhárításra képtelen állapot kihasználásával elkövetett lopás miatt 1 évi szabadságvesztésre, valamint 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a büntetés háromnegyed részének kiállása után bocsátható feltételes sza­badságra, és a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. Az eljárt bíróság ez utóbbi rendelkezéseit azzal indokolta, hogy a 2. alatti ügyben kiszabott büntetés helyett perújítás folytán — a 3. alatti eljárásban — olyan időben kelt ítélettel szabtak ki új büntetést, amely időpontot megelőzően követte el a terhelt az 5. alatti ügyben elbírált cselekményét. Az 5. alatti ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az a körülmény, mely szerint az elbírált bűntett elkövetési idejét követően elrendelt perújítás eredményeként a 2. alatti ítélet hatályon 80

Next

/
Thumbnails
Contents