Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

tási fokozatáról rendelkezik. Az 1966. évi 21. sz. tvr. 49. §-a pedig kimondja, hogy a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztést az elítélt lakhelye szerint illetékes büntetés végrehaj tási intézetben kell végrehajtani. A Btk. 75. §-ának (3) bekezdése szerint a javító-nevelő munka helyébe lépő szabadságvesztést csupán az összbüntetésbe foglalás szempontjából kell úgy tekinteni, mintha eredetileg is szabadságvesztést szabtak volna ki. A javító-nevelő munkának szabadságvesztésre történt átváltoztatása esetén a végrehajtás fokozatáról nem kell rendelkezni (BK 450. sz.). (Legf. Bír. B. törv. V. 94/1968. sz.) (5728.) 4702. Az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés fokozatának meghatározása, ha a terhelt egyik cselekményét fiatalkorúként követte el. A járásbíróság az 1948. április 17-én született terheltet az 1965. november 16-án, tehát még fiatalkorban elkövetett lopás miatt az 1967. október 5-én jogerőre emelkedett ítéletével 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a büntetést büntetés végrehaj tási munkahelyen kell végrehajtani. A járásbíróság ítéletének indokolásában a szabadságvesztés fokozatának megállapítását a Btk. 97/A §-ának (2) bekezdésére alapította, amiből nyilvánvaló, hogy a rendelkező részben jelzett büntetésvégrehajtási munkahely a fiatalkorúak büntetés végrehaj tási munkahelyét jelenti. A vádlottat az 1967. május 21-én elkövetett lopás miatt az 1967. július 10-én jogerőre emelkedett ítélettel a járásbíróság 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen [Btk. 38. § (1) bek. c) pont] kell végrehajtani. 1967. október 12-én a járásbíróság a két ítéletben kiszabott büntetéseket a Btk. 73. §-ának (3) bekezdése alapján összbüntetésbe foglalta, és a terhelt összbüntetését 1 évi szabadságvesztésben állapította meg azzal, hogy azt büntetés végrehaj tási munkahelyen kell végrehajtani. A szabadságvesztés fokozatára vonatkozó rendelkezést ehelyütt is a Btk. 97/A §-ának (2) bekezdésére alapította. Az összbüntetési ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A törvény helyes értelme szerint az összbüntetést kiszabó bíróság az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés egész terjedelmére nézve az alapítéletekben megállapított legszigorúbb fokozatot rendeli alkalmazni (BK 450.). Ennek megfelelően kell a szabadságvesztés fokozatát megállapítani akkor is, ha az összbüntetés alapjául szolgáló ítéletek közül az egyik a fiatalkorúak büntetés végrehaj tási munkahelyét, a másik pedig a szigorított büntetés végrehaj tási munkahelyet jelöli meg a szabadságvesztés fokozataként. Törvényt sértett tehát az összbüntetés tárgyában eljárt bíróság, amikor a fentiek ellenére az összbüntetést a fiatalkorúak büntetés végrehajtási munkahelyén rendelte végrehajtani. (Legf. Bír. B. törv. II. 345/ 1968. sz.) (5817.) 75