Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

szóváltásba keveredtek A. M. sértettel, D. Gy.-vel és másokkal. Amikor a testvérek elhagyták az italboltot, az utcán a sértett tovább vitatkozott velük. Ekkor a terhelt testvére előrántotta zsebkését, és a sértettet hasba szúrta, a terhelt pedig borotvával csapott a nevezett felé, de nem érte el. Ezután a testvérek a helyszínről a közeli házba futottak, ahol éppen lakodalmat tartottak. Ugyanakkor a sértett közölte a közelben levő társaival, hogy: ,,a piszkos cigányok megszúrtak". Ezután A. M. sértett 8—10 társával együtt, karókkal felfegyverkezve a lakodalmas házhoz mentek, ahol követelték, hogy a két cigányt adják ki nekik, mert ellenkező esetben szétverik a lakodalmat. Ennek elkerülése végett a család a testvéreket kiutasította a lakásból. Amikor a testvérek az ajtón kiléptek, A. M. sértett és társai nekik estek, és karókkal ütlegelni kezdték őket. A terhelt testvére erre elővette a zsebkését, és azt — egyik karját védekezőleg maga elé tartva — a sértett mellkasába döfte. Ugyanebben a pillanatban D. Gy. a terhelt testvérének jobb karjára ütött karóval, amitől a nevezett csonttörést szenvedve feljajdult, és meghajolva visszakúszott a lakodalmas házba, a terhelt pedig elfutott a helyszínről, de A. M. sértett utána ment, és ütlegelte. A terhelt az ütések ellen borotvával védekezett, és A. M. sértett műbőr kabátját, továbbá bal kezének kis ujját megsértette, majd amikor D. Gy. is odaszaladt, őt is megvágta a bal arcfelén. Ezt követően a terhelt az apja lakására ment, ott magához vett egy hosszú nyeles lapátot, majd újból kiment az utcára. Az utcán összetalálkozott T. D.-vel, akit minden indok nélkül felülről lefelé irányulóan megütött a lapáttal. T. D. védekezésül a kezét a feje fölé tartotta, így az ütés az alkarját érte, és azt eltörte. Ezután a terhelt még néhányszor T. D. felé ütött a lapáttal, s ezek az ütések annak kezét és arcát érték. A. M. sértett hasszúrása — melyet a terhelt testvére okozott — nem sértett életfontosságú szervet, de a mellkasát ért szúrás a szívet találta, és rövidesen halált okozott. A terhelt által D. Gy.-nek borotvával okozott vágás a fülkagyló felső végénél, a hajas fejbőrnél kezdődött, és a fülkagylót átvágva haladt az állcsontig. E metszett sérülések 8 napon túl gyógyultak, de a közel futó életfontosságú erek miatt emberélet kioltására is alkalmasak voltak. A terhelt által T. D.-re lapáttal mért ütések a jobb alkaron a singcsont darabos törését idézték elő, és e sérülés 2—3 hónap alatt gyógyult. A terhelt több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt történt elítélése ellen emelt törvényességi óvás álláspontja szerint a terhelt a D. Gy. sérelmére elkövetett cselekményét jogos védelmi helyzetben követte el, ezért csak egy sértett (T. D.) sérelmére elkövetett emberölés kísérletében bűnös, és így büntetése lényegesen mérséklendő. Az Elnökségi Tanács a törvényességi óvást alaposnak találta. Az irányadó tényállásból megállapíthatóan a testvéreknek A. M. sértettel szemben az utcán tanúsított jogellenes magatartása a lakodalmas házba történt bemenekülésükkel befejeződött. Ezt követően a 8—10 személyből, köztük A. M.-ből és D. Gy.-ből álló s karókkal felfegyverkezett csoport „mindenre elszántan kívánt leszámolni a cigányokkal", azaz a testvérekkel. Amikor a testvérek ilyen fenyegetett helyzetükben kiléptek az utcára, az említett csoport részéről tényleges megtámadásuk 54