Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

megelőző hetekben követte el. A felülbírált ítéletben szereplő cselekmények többszörös halmazata és ezen belül még folytatólagossága — a csekélyebb összérték mellett is — a vádlott személyének olyan nagyfokú társadalmi veszélyességére mutat, hogy vele szemben a beismerésére és megbánására tekintettel sincs alap a Btk. 68. §-a (2) bekezdése cj pontjának az alkalmazására, amelyre ekként az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott, és tévesen is vette figyelembe a büntetés meghatározásánál. A megyei bíróság az enyhítő szakasz alkalmazása nélkül szabta ki a büntetést, s az elsőfokú bíróság által említett enyhítő körülmenyeknek — a fiatalabb kort is ideértve — csak olyan jelentőséget tulajdonított, hogy a szabadságvesztés tartamát a törvényi minimummal egyező 2 évben határozta meg. Mellőzte azonban a büntetés meghatározásánál annak figyelembevételét, hogy a vádlottnak ebben az ítéletben elbírált cselekményei az időközben jogerőre emelkedett és 2 évi szabadságvesztést megállapító ítélet alapját alkotó cselekményekkel a quasi halmazat viszonyában vannak, és így valamennyire egy eljárásban halmazati büntetés is kiszabható lett volna. Ennek a körülménynek a külön ügyben önállóan elbírált cselekmények miatt alkalmazott büntetés meghatározására nincs jelentősége. Hiszen a Btk. 73. §-ának (3) bekezdésében szabályozott összbüntetés kiszabása éppen azt a hátrányt kívánja kiküszöbölni, ami az egy eljárásban való elbírálás elmaradása és ennek következtében a halmazati büntetés kiszabásának hiánya folytán a vádlottat éri. (Győri Megve: Bíróság Bf. 3 1967. sz.) (5671.) 4860. Az úgynevezett többszörös összbüntetésbe foglalás esetében is érvényesül az az elv, hogy kettőnél több büntetés összbüntetésbe foglalásánál előfordulhat egyes büntetések teljes elenyészése. 1. Az elsőfokú bíróság az 1967. június 20. napján hozott ítéletével a terheltet bűnsegédi minőségben elkövetett személyi szabadság megsértése miatt 5 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a büntetést szigorított börtönben kell végrehajtani, és a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A másodfokú bíróság az 1967. október 10. napján kelt ítéletével a bejelentett fellebbezéseket elutasította. 2. A bíróság az 1967. október 26. napján más ügyben hozott ítéletével a terheltet társtettesi minőségben visszaesőként és bűnszövetségben elkövetett, a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó lopás kísérlete és más bűncselekmények miatt 10 évi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 6 évi eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a büntetést szigorított börtönben kell végrehajtani, és hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A Legfelsőbb Bíróság az 1968. január 26. napján kelt ítéletével 4 rendbeli jogtalan használat tekintetében a bűnösség megállapítását mellőzte, más bűntettek minősítését megváltoztatta, s ezekért, valamint az elsőfokú ítéletben megállapított további bűntettekért a terheltet az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetésre ítélte. A terhelt az itt elbírált bűntetteket 1966 augusztus eleje és 1967. január 17. napja közötti időben követte el. 197