Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

sége segítségére siető sértettet, a fotelt letette a kezéből, és a sértettet rálökte egy másik fotelre. A terhelt említett magatartása folytán a sértett bal oldalán borda­törést szenvedett, ez átdöfte a mellhártyát, megsértette a tüdőt, s mind­ezek következtében a mellkason és a nyakon a bőr alatt levegőgyülem keletkezett. Sérülése 6 hét alatt gyógyult. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 70. §-a alap­ján a büntetés végrehajtásának a felfüggesztésére csak akkor kerülhet sor, ha a felfüggesztés összhangban áll a büntetés céljával, az elkövető megjavítása mellett szolgálja a társadalom védelmének az érdekét, és nem áll ellentétben az általános megelőzés követelményeivel. Az el­bírált ügyben ezek az előfeltételek hiányoznak. Az italozó életmódot folytató s ilyen állapotban garázda magatartást tanúsító terheltet éppen e magatartása miatt előbb rendőri felügyelet alá helyezték, majd 1967. évtől kezdődően hasonló magatartásáért a rendőrség öt alkalommal megbüntette. Mindezek az intézkedések a ter­heltet italozó, garázda életmódja folytatásától nem tartották vissza, sőt — gondatlanul ugyan, de — súlyos testi sértést is elkövetett. Az adot esetben is leittasodva és eléggé el nem ítélhető módon, a saját lakásában minden ok nélkül felelősségre vonta a sértettet és an­nak a feleségét. Amikor pedig magatartása miatt a sértett lakása elha­gyására hívta fel azzal, hogy menjen haza, és feküdjön le, e jóindulatú tanács megfogadása helyett a sértettre támadt, és annak súlyos sérülé­seket okozott. A terhelt életvitelére, a cselekmény elkövetésének a körülményeire és annak tárgyi súlyára figyelemmel, a büntetés célja — különösen a ha­sonló cselekmények elkövetésétől való általános visszatartó hatás — a megfelelő tartamban főbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végre­hajtása nélkül nem érhető el. Amikor a járásbíróság a szabadságvesz­tés végrehajtását ennek ellenére felfüggesztette, az anyagi jogi sza­bályokat megsértette. (Legf. Bír. B. törv. IV. 69/1969. sz. (6160.) 4846. Tartási kötelezettség elmulasztásánál — amely folyamatos bűn­cselekmény — az elkövetés idejének vizsgálata. A vádlott házasságából született három gyermeke közül kettő állami gondozásba került. A járási tanács vb igazgatási osztálya mint elsőfokú gyámhatóság határozatával 1967. február 1. napjától kezdődően havi 400 Ft gondozási díj megfizetésére kötelezte a vádlottat az István és János utónevű gyermekei után. A vádlott fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ez ideig semmit sem fizetett. így 1969. február 28. napjáig bezárólag 10 000 Ft a hátra­léka. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság tartási kötelezettség elmulasz­tása miatt a vádlott bűnösségét megállapítva, őt 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész élt fellebbezési óvással, az eljárási és az anyagi büntető jogszabály megsértése miatt. A járási ügyész, aki az elsőfokú tárgyaláson nem vett részt, írásban benyújtott perorvoslati nyilatkozatának bevezető részében eljárási sza­189

Next

/
Thumbnails
Contents