Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

rendbeli, hanem — amint az elsőfokú bíróság is helyesen minősítette — három rendbeli hamis vád. (Gyulai Megyei Bíróság Bf. 675/1968. sz.) (6132.) 4819. Ha a közúti közlekedés biztonságának gondatlan veszélyeztetése az ott közlekedők súlyos testi sérülését okozza, a Btk. 192. § (3) bekezdése és a Btk. 257. § (5) bekezdése szerinti bűntettet halmazatban meg kell állapítani. A járásbíróság a terheltet gondatlanul elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntett és 2 rb. gondatlanul elkövetett súlyos testi sértés miatt 7 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint 1000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az eljárást megszüntette, és a terheltet a Btk. 60. §-a szerinti figyelmeztetésben részesítette. A terhelt mint a helyi tsz agronómusa a termelőszövetkezet több tagjának olyan utasítást adott, hogy az országúton keresztül vízvezetékcsövet fektessenek le öntözés céljából. A tsz-tagok a munkát este 20 óra tájban megkezdték, és mivel megfelelő lámpákkal és jelzőtáblákkal nem rendelkeztek, a munkálat helyétől mindkét irányban 150 m-nyire „bukkanó" jelzésű táblát helyeztek el. B. K. tsz-tag azt a feladatot kapta, hogy a közeledő járművek felé fehér fényű zseblámpával adjon megfelelő jelzéseket. A munkálatok megkezdése előtt néhány perccel az országúton elhaladt R. T. motorkerékpárjával, aki utasként a feleségét szállította. Ezt követően 20—25 perc múlva jött visszafelé, amikor már az említett munkálatok folytak. B. K. a megállásra fényjelzéseket adott, amelyet a motorkerékpáros tévedésből egy közeledő kerékpáros lámpájának vélt. Emiatt a motorkerékpár világítását átmenetileg tompította, de a motorkerékpár sebességét nem csökkentette. Az úttesten keresztbe fektetett öntözőcsövet, illetve annak két oldalán elhelyezett 20 cm magasságú raklapokat csak későn — mintegy 20—30 m távolságban — vette észre. A rövid távolság és a nagy sebesség miatt megállni már nem tudott, a csővezetéknek mintegy 70 km/óra sebességgel nekihajtott, és a motorkerékpárral szinte a levegőben röpülve fölbukott. A baleset folytán mindketten 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A terhelt a vízvezetékcsöveknek a közúton való lefektetésére utasítást mindaddig nem adhatott volna, amíg egyrészt a szabályszerű írásbeli engedélyt meg nem kapta, másrészt a KRESZ 16. és 17. §-ában előírt rendelkezések foganatosítására a megfelelő és a közlekedés biztonságát védő jelző- és óvóberendezésekkel nem rendelkezett. Súlyos mulasztását számbavehető mértékben nem csökkentheti az a körülmény, hogy az öntözőcsöveknek a közúton való átvezetése népgazdasági érdekből történt. A népgazdasági érdek sem indokolhatja olyan hiányos óvintézkedések megtételét, amelyek a közúti közlekedés teljes biztonságát nem védik. Mindebből következik, hogy a másodfokú bíróság tévesen értékelte a terhelt cselekményét csekély veszélyességűnek a társadalomra. Ezért 173