Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

zal megöli. Elhatározásának megfelelően, kb. 13.30—14 óra között a fürdőszoba és a kisszoba közti ajtót kinyitotta, majd a fürdőszobában levő 10 literes gáz-vízmelegítő gázelzáró csapját és a vízcsapot is kinyitotta, a gázt azonban nem gyújtotta meg. A kisszobából a nagyszobába vezető ajtót, valamint a fürdőszobának az előszobába nyíló ajtaját bezárta, miáltal a fürdőszobának és a kisszobának zárt közös légtere lett. Ezután a lakást elhagyta, és elment az egyik ismerőséhez, majd pedig barátnőjét látogatta meg, akivel közölte a történteket, mire az arra kérte a terheltet, hogy üljenek taxiba, és menjenek a lakáshoz, hátha még nincs baj. A terhelt azonban erre nem volt hajlandó, hanem búcsúlevelet írt az intézetben levő leányának. Majd 16 óra után innen eltávozott, és telefonált a házban lakó egyik barátnőjének, akit arra kért, hogy menjen a lakásához és hallgassa meg, kattog-e a gázóra. Amikor az illető visszatért, és igenlő választ adott, a terhelt közölte, hogy „kinyitottam a férjemre a gázcsapot, dögöljön meg, én megyek a rendőrségre". Ezután jelentkezett a VII. kerületi Rendőrkapitányságon, ahol elmondta a történteket. A rendőrséget egyébként már megelőzően értesítette a történtekről a terhelt barátnője. Amikor 16 óra után a rendőrség kiszállt a helyszínre, a sértettet alva találták, gázmérgezést nem szenvedett. A Fővárosi Bíróság a gázmérgezés elmaradását az objektív körülmények (az ún. „deflektor" jó működése, a kémény jó huzata és a kedvező légköri viszonyok) együtthatásának tulajdonította, a terheltet emberölés kísérletében mondotta ki bűnösnek és ezért 1 évi és 4 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a védelmi fellebbezés elbírálása során a Be. 248. §-ának (1) bekezdése értelmében részbizonyítás alapján a tényállást akként helyesbítette, hogy az automata gáz-vízmelegítő víz- és gázcsapjának kinyitása és a gyújtóláng meg nem gyújtása alkalmával a berendezés működési elvénél fogva gázmérgezés nem idézhető elő. Az ekként helyesbített tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a terhelt a férje megölését alkalmatlan eszközzel kísérelte meg, és így a Btk. 10. § (2) bekezdését alkalmazva, a terhelttel szemben az emberölés kísérlete miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A Legfelsőbb Bíróság jogerős határozata ellen emelt törvényességi óvás az eljárás megszüntetését támadó részében alapos. A megtámadott határozat ezt lényegileg a terhelt terhes családi körülményeivel, férjének vele szemben tanúsított magatartásával, élete megváltozásának kilátástalanságával, s mindebből fakadó állandósult idegfeszültségével indokolta. Kifejtette azt is, hogy a terhelt személyiségének átformálására, nevelésére nincs szükség, minthogy a megkísérelt cselekmény elkövetése „nem karakterének káros vonásaiból, elvetemültségből fakadt". Az Elnökségi Tanács a megtámadott végzést e most említett vonatkozásban az alább kifejtendőkhöz képest törvénysértőnek találta. A Btk. 10. §-ának (2) bekezdése alkalmatlan kísérlet esetén sem tekint el a bűnösség megállapításától, éspedig — az indokolásból is kitűnően — azért sem, mert „indokolatlan volna leplezni a bűncselekmény elkövetésének tényét". Alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet esetén tehát a büntetés kiszabható vagy a bűntett törvényi büntetési keretein 159