Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

tattá annyiban, hogy a terhelt főbüntetését 8 hónapi szabadságvesztésre, mellékbüntetését pedig a közügyektől 2 évi eltiltásra leszállította. A bűnösség! körülmények értékelésével kapcsolatban a másodfokú bíróság ítéletének indokolása — többek között — az alábbiakat tartalmazza: „A terhelt cselekményét a kínálkozó helyzet kihasználásával alkalomszerűen követte el. Erre leittasodásával nagymértékben a sértett nyújtott lehetőséget. Ez enyhítő körülményként szolgál a büntetés kiszabásánál." A másodfokú bíróság ítélete indokolásának az előbbiekben kiemelt része ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság szembe került az ilyen cselekmények veszélyességének törvényi értékelésével, amikor a sértett nagymérvű ittasságát és a terhelt számára ezáltal nyújtott lehetőséget enyhítő körülményként értékelte. Ilyen cselekményeket általában nem alkalomszerűen, hanem sokkal inkább az alkalom kihasználásával követnek el, amely „alkalom" létrehozásában gyakran — így a most elbírált esetben is — az elkövetőnek magának is jelentős szerepe van. Az elhárításra képtelen állapot kihasználásával való elkövetést a törvény azért bünteti súlyosabban, mivel az ilyen állapotban levő személy állapotánál fogva képtelen a lopás elhárítására, s ez az elkövetési mód ebből az okból fokozottan veszélyes a társadalomra. Ugyanezt a körülményt enyhítőként, mint alkalomszerűséget, újból nem lehet értékelni. Tévedett és törvényt sértett ezért a másodfokú bíróság, amikor az elbírált ügyben az alkalomszerűséget ez alapon a bűnösségi körülmények között enyhítő körülményként értékelte. (Legf. Bír. B. törv. IV. 280/ 1968. sz.) (5913.) 4787. Visszaesőként elkövetett garázdaság miatt pénzfőbüntetés téves kiszabása. Az elsőfokú bíróság a terheltet visszaesőként elkövetett garázdaság miatt 6 hónapi szabadságvesztésre és 1000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Ezt az ítéletet a másodfokon eljárt bíróság annyiban változtatta meg, hogy a terheltet 2500 Ft pénzfőbüntetésre ítélte. A terheltet 1964. évben együttesen elkövetett garázdaság és csoportosulás tagjaként hivatalos személy ellen felfegyverkezve elkövetett erőszak miatt 9 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A terhelt a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követett el, ezért a bíróság a társadalmi tulajdont folytatólagosan károsító sikkasztás miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és elrendelte a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását. A két büntetést összbüntetésbe foglalva, a bíróság 1 évi és 1 hónapi szabadságvesztést állapított meg, amit a terhelt kitöltött. Ezt követően a terheltet a rendőrhatóság garázdaság szabálysértése miatt 400 Ft pénzbírsággal sújtotta. A terhelt május 1. napján sörözött, és erősen ittas állapotba került. Az egyik útkereszteződés közelében a liget gyepét elkerítő alacsony drótkerítést letaposta, és a karókat kihúzta. Az ott tartózkodó személyek a terhelti magatartáson megütköztek, és a közelben tartózkodó, az eseményeket észlelő rendőr főtörzsőrmestert kérték meg az intézkedésre. 153