Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)
rülménynek. Valamely igazolatlan mulasztás ugyanis értékelhető akként is, hogy az nem alapos ok nélküli, amely tehát nem ad okot az átváltoztatásra. A már említett jelentés tartalmából következik, hogy a vállalat igazgatója a terhelt 1967. május 8-i mulasztását nem tekintette az átváltoztatásra okot adó körülménynek, s így ezt a mulasztást utóbb sem lehet az átváltoztatásra okot adó magatartásként értékelni. Minthogy a terhelt az átváltoztatásra okot adó körülmény bekövetkezéséig, 1968. április végéig a javító-nevelő munkából 151 napot kitöltött, törvényesen járt el a kerületi bíróság, amikor a hátralevő részt 6 hónapban és 19 napban állapította meg. Az e határozat ellen emelt újabb törvényességi óvást az Elnökségi Tanács alaposnak találta. A Btk. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha az elítélt a munkakötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a bíróság a javító-nevelő munkának e körülmények bekövetkeztekor még hátralevő részét szabadságvesztésre változtatja át. Eszerint a javító-nevelő munka átváltoztatása, nemkülönben annak megítélése, hogy a terhelt alapos okkal avagy anélkül nem tett eleget a munkakötelezettségének, illetve, hogy magatartása a munkafegyelmet milyen mértékben — súlyosan vagy nem súlyosan — sértette, a bíróság feladata, amelynek teljesítésében nem szabhat korlátokat az a körülmény, hogy a vállalat igazgatója miként teljesíti a 7 1962. (VI. 28.) IM sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 14. és 15. §-aiban előírt feladatait. A R. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint annak a vállalatnak az igazgatója, ahol a javító-nevelő munkát végrehajtják, a megyei börtönparancsnokságot haladéktalanul értesíti, ha az elítélt a már megkezdett javító-nevelő munka végrehajtása során munkakötelezettségének nem tesz vagy bármi okból nem tehet eleget, avagy a munkafegyelmet sértő magatartást tanúsít. Ha pedig az elítélt a munkakötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő egyéb magatartást tanúsít, a vállalat igazgatója a R. 15. §-ának (1) bekezdése értelmében haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül köteles erről a börtönparancsnokságot értesíteni s egyben az elítélt általános magatartásáról is véleményt nyilvánítani. A R. 15. §-ának (3) bekezdése szerint a megyei börtön parancsnoka a vállalat igazgatójának értesítése alapján köteles a tényállást tisztázni, és véleményes jelentését nyomban megküldeni az illetékes ügyészhez. A R. 15. §-ának (4) bekezdése értelmében az ügyészt a vállalat igazgatójának véleménye, illetve a börtönparancsnok véleményes jelentése nem köti; a javító-nevelő munka átváltoztatására akkor tesz indítványt a bíróságnál, ha az átváltoztatást indokoltnak tartja. A bíróság az indítvány felett a Be. 288. §-ában szabályozott eljárás szerint a terhelt meghallgatása és a szükséges bizonyítás felvétele után tárgyaláson határoz. Amennyiben úgy találja, hogy az átváltoztatásnak a Btk. 44. §-ának (1) bekezdésében írt előfeltételei fennforognak, az indítványnak helyt ad, ellenkező esetben elutasítja azt. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy az átváltoztatás feltételei 105