Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

4730. Javító-nevelő munkának szabadságvesztésre átváltoztatásával kapcsolatos téves számítás. A javító-nevelő munkában töltött időre vonatkozóan bércsökkentés címén a terhelt munkabéréből levont összeg visszautalására vonatkozó rendelkezés törvényt sért. A járásbíróság a terheltet 10%-os bércsökkentés mellett 1 évi javítónevelő munka végzésére kötelezte. Az ítélet 1968. május 22. napján jogerőre emelkedett. Majd 1968. július 9. napján a járásbíróság újabb ítéletével az előző ítélettel kiszabott javító-nevelő munkának még le nem töltött részét 6 hónapi és 8 napi szabadságvesztésre változtatta át. Az utóbbi ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Btk. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a javító-nevelő munkának szabadságvesztésre változtatására alapot adó okok fennállása esetén a bíróság a javító-nevelő munkának az intézkedésre okot adó körülmények bekövetkezésekor még hátralevő részét változtatja át szabadságvesztésre. Ugyanezen törvényszakasz (2) bekezdése értelmében az átváltoztatásnál 2 napi javító-nevelő munka 1 napi szabadságvesztésnek felel meg. Minthogy az elbírált esetben az ítéletben foglalt tényállás szerint a terhelt a javító-nevelő munkát 1968. május 9. napján a sz.-i ingatlankezelő vállalatnál segédmunkás munkakörben megkezdte, és munkakötelezettségének 1968. május 13-a óta nem tett eleget, munkahelyét önkényesen elhagyta, így az 1 évet már el sem érő javító-nevelő munkának 6 hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre átváltoztatása törvénysértő. Az eljárt bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a terhelt szolgálatának megkezdésétől az önkéntes kilépéséig folyamatosan eltelt munka- és munkaszüneti napok összesen 4 napot tettek ki. Ezt a 4 napot az 1 évi javító-nevelő munkából kitöltöttnek kellett venni. A még hátralevő rész — 2 napi javító-nevelő munkának 1 napi szabadságvesztésre változtatása mellett — 5 hónapi és 28 napi szabadságvesztésnek felel meg. Törvényt sértett az eljárt bíróság akkor is, amikor a terhelt által kitöltött javító-nevelő munka után járó bérből a bércsökkentés címén levont összeget visszautalni rendelte. A javító-nevelő munkának csak a hátralevő részét lehet szabadságvesztésre átváltoztatni. A kitöltött rész után a levonás a törvény rendelkezéseinek megfelelően történt, annak visszautalására nem kerülhet sor. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy a járásbíróság ítélete a szabadságvesztés tartamára és a terhelt munkabéréből levont összegek visszautalására vonatkozó részében törvénysértő. Ezért az ítélet említett részeit hatályon kívül helyezte, és a javítónevelő munka hátralevő részét 5 hónapi és 28 napi szabadságvesztésre változtatta át. A levont összegek visszautalására vonatkozó rendelkezést pedig mellőzte. (Legf. Bír. B. törv. II. 793/1968. sz.) (5980.) 4731. Javító-nevelő munkára ítéltnek méltányolható okból történt munkamulasztása nem értékelhető a munkakötelezettség alapos ok nélküli elmulasztásának, illetőleg a munkafegyelem súlyos megsértéseként. 102