Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968. január - 1969. december (Budapest, 1970)

meghallgatásával, hogy az állami erdőgazdaságnál van-e olyan jellegű munkakör rendszeresítve, amelynek nem előfeltétele a fegyvertartáshoz való jogosultság. (Legf. Bír. B. törv. II. 380/1968. sz.) (5818.) 4727. Fiatalkorúval szemben a bíróságnak kötelező magatartási szabályokat nem kell megállapítania, ha azért áll pártfogó felügyelet alatt, mert vele szemben javító-nevelő munkát, felfüggesztett szabadságvesztést alkalmaztak vagy feltételes szabadságra bocsátották. (6157.) Részletesen: Btk. 100. §-nál. 44. § 4728. A javító-nevelő munkából a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartás tanúsításakor még hátralevő részt kell szabadságvesztésre átváltoztatni, függetlenül attól, hogy a terhelt ezt követően is töltötte a javító-nevelő munkát (Btk. 44. §). A javító-nevelő munkát szabadságvesztésre átváltoztató elsőfokú, illetve azt jogerőre emelő másodfokú bíróság ítélete ellen benyújtott törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság a következő indokolással találta alaposnak. Törvényt sértett az elsőfokon eljárt járásbíróság, amikor a Btk. 44. §-ának (1) bekezdését oly módon alkalmazta, hogy a javító-nevelő munkának azt a részét változtatta át szabadságvesztésre, amelyet a terhelt ténylegesen még nem dolgozott le. Ez ellentétben áll a törvényes rendelkezésekkel és az azokkal kapcsolatos állandósult bírói gyakorlattal. A Btk. 44. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis, ha az elítélt a munkakötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsít, a bíróság a javítónevelő munkának e körülmények bekövetkeztekor még hátralevő részét szabadságvesztésre változtatja át. A Btké. 19. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az előbb idézett rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az átváltoztatást elrendelő határozat hozatalakor részben vagy egészben végrehajtották a javító-nevelő munkának azt a részét is, amely az átváltoztatásra okot adó körülmény időpontjában még végrehajtásra várt. Töretlen az a bírói gyakorlat, hogy a javító-nevelő munka átváltoztatásának az sem akadálya, ha a terhelten az átváltoztatásra okot adó mulasztás vagy tevékenység után a javító-nevelő munka hátralevő részét már végre is hajtották. Ez csak azzal a következménnyel jár, hogy a terhelt számára vissza kell téríteni a munkabérének arra az időre levont részét, amely helyett szabadságvesztést kell letöltenie. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos annak tisztázása, hogy az átváltoztatásra alapul szolgáló esemény pontosan mikor, melyik napon történt (BJD 2515., 2517.). A járásbíróság által megállapított és a megyei bíróság által kiegészített — a javító-nevelő munka végrehajtására vonatkozó és a bűnügyi iratok mellett levő jegyzőkönyvek, jelentések stb. tartalmával egybehangzó — tényállás szerint a terhelt március 20. napján kezdte meg a munkahelyén, március 24-től 29-ig nem dolgozott, majd április és május 7» 99