Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

arra, hogy a terhelt büntetett előéletére tekintettel a foglalkozástól való eltiltás alkalmazása szükséges; azt csupán a rendkívüli terhes családi ál­lapotára figyelemmel látta mellőzendőnek. Ez a rendkívüli méltány­landó körülmény az volt, hogy a terhelt felesége szívbeteg, és gyermeke is kórházi kezelés alatt áll. A megyei bíróság álláspontja téves. A rendkívül terhes családi állapot lehet enyhítő körülmény, de az adott esetben nem befolyásolhatja e mel­lékbüntetés alkalmazását. A foglalkozástól eltiltásnak, közelebbről a gép­járművezetői foglalkozástól való eltiltásnak, kettős célja van. Az egyik az, hogy a foglalkozási szabályok megsértésével a társadalomra folyama­tosan veszélyt jelentő személy, a veszélyeztetés megszüntetése végett, a foglalkozástól megfelelő időtartamra el legyen tiltva; a másik pedig az, hogy a foglalkozástól eltiltás a főbüntetéssel együtt hatékonyabban szol­gálja a büntetés céljainak az érvényesülését. Ezekre a kiemelt célokra figyelemmel a terhes családi állapot mint méltánylást érdemlő körül­mény nem jöhet figyelembe. Kétségtelen, hogy a többszörösen büntetett előéletű terhelttel szemben a korábbi büntetések nem vezettek eredményre. Ittas állapotban való járművezetés miatt szabadságvesztéssel is sújlották, ez azonban a bünte­tés célját nem érte el. Ilyen körülmények között egyrészt a büntetés cél­jának hatékonyabb biztosítása végett, másrészt pedig azért, mert a ter­heltnek a gépjárművezetői foglalkozásában való meghagyása a társada­lomra veszélyt jelentene, — szükséges mellékbüntetésül a foglalkozás­tól való eltiltás kimondása. Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapítva, hogy az említett mellékbün­tetés kiszabását mellőző határozatok törvénysértők, a terheltet a gépjár­művezetői foglalkozástól 1 évre eltiltotta. (Legf. Bír. B. törv. V. 566/1966. sz.) (5062.) 3691. Gépjárművezetéstől eltiltás törvénysértő mellőzése ittas állapot­ban való járművezetés esetében. A járásbíróság az I. r. terheltet ittas állapotban való járművezetés miatt 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte, míg a II. r. terheltet az ittas állapotban való járművezetés vádja alól bűntett hiányában felmentette, és az ittas állapotban való járművezetéssel megvalósított szabálysértés miatt 500 Ft pénzbírsággal sújtotta. A II. r. terheltre vonatkozó ítéleti rendelkezés elsőfokon jogerőre emel­kedett, míg az I. r. terhelt által enyhítés végett bejelentett fellebbezést a megyei bíróság elutasította. A terheltek 1965. november 8-án útépítési munkálatokat végeztek. A reggeli órákban azonban a betonkeverőgép elromlott, ezért miután meg­reggeliztek, bementek a közeli földművesszövetkezeti boltba, ahol az I. r. terhelt másfél deci, míg a II. r. terhelt fél deci pálinkát fogyasztott délelőtt 10 óra tájban. Délben megebédeltek, majd délután 13 óra körül a terheltek a II. r. terhelt motorkerékpárján a község belterületére men­tek. A járművet először a II. r. terhelt vezette, majd a motorkerékpár vezetését a II. r. terhelt átengedte az I. r. terheltnek. A gépjárművezetés időpontjában az I. r. terhelt vérében legalább há­94

Next

/
Thumbnails
Contents