Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

A javító-nevelő munka hátralevő részének szabadságvesztésre átvál­toztatása iránti ügyészi indítvány felett a Be. 288. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróságnak a tárgyaláson kell ítélettel határoznia. A tár­gyaláson a Be. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az ügyész, a Be. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pedig a védő részvétele is kötelező, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van. A Be. 198. §-ának (1) bekezdése értelmében a tárgyalás, ha a törvény szerint az ügyész részvétele kötelező, az ügyész, illetve kötelező védelem esetén a védő je­lenléte nélkül nem tartható meg. Az elsőfokú tárgyalás időpontjában a terhelt a 9 hónapi szabadságvesztését töltötte, meghatalmazott védője nem volt. Az elsőfokú bíróság az ügyészt és a kirendelt védőt a tárgya­lásra nem idézte meg, annak ellenére, hogy a Be. 18. §-a (2) bekezdése b) pontjának és a 38. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása szem­pontjából az előzetes letartóztatással egy tekintet alá esik, hogy a terhelt a jogerős szabadságvesztését tölti (BK 416.). Következésképpen azzal, hogy a tárgyalást az elsőfokú bíróság az ügyész és a védő jelenléte nél­kül tartotta meg, a Be. 247. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatá­rozott feltétlen hatályon kívül helyezési okot valósított meg, mert a tár­gyalást olyan személyek részvétele nélkül tartotta meg, akiknek a je­lenléte a törvény értelmében kötelező. Ezért a megyei bíróság a Be. 262. §-a értelmében alkalmazandó 247. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte. A megyei bíróság azonban mellőzte az elsőfokú bíróságnak új eljá­rásra utasítását, mert a terhelttel szemben kiszabott javító-nevelő mun­ka hátralevő részének szabadságvesztésre átváltoztatására irányuló ügyészi indítvány alaptalan. A terhelt ugyanis a javító-nevelő munka végzési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett mindaddig, amíg előzetes letartóztatásba nem került. Ettől kezdve a javító-nevelő munka végzési kötelezettségét a hatósági intézkedés (előzetes letartóztatása) miatt nem teljesíthette, önmagában a más ügyből kifolyóan történt le­tartóztatás a javító-nevelő munka hátralevő részének szabadságvesz­tésre átváltoztatására okul nem szolgálhat (BJD 2514). Ezért szabályszerű eljárás esetén az elsőfokú bíróságnak a javító-nevelő munka hátralevő részének átváltoztatása iránti ügyészi indítványt ez okból kellett volna elutasítania. (Szegedi Megyei Bíróság Bf. I. 526/1967. sz.) (5406.) 3680. Javító-nevelő munkának szabadságvesztésre történt átváltozta­tása esetén nem kell rendelkezni a végrehajtás fokozatáról. A járásbíróság az 1966. augusztus 5. napján hozott ítéletében a terhel­tet a társadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelésért 8 hónapi javító-ne­velő munkára ítélte. Ugyanez a bíróság 1967. május 15. napján kelt ítéletével az előbbi íté­letnek a 8 hónapi javító-nevelő munkát kiszabó rendelkezését hatályon kívül helyezte és a javító-nevelő munka hátralevő részét 2 hónap és 26 nap szabadságvesztésre változtatta át. Elrendelte, hogy ezt a szabadság­vesztést szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letölteni. A büntetés-végrehajtási fokozatára vonatkozó rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az 1966. évi 20. sz. tvr-rel módosított Btk. 38. §-a csak a már eredeti­86

Next

/
Thumbnails
Contents