Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

van, a szabadulás napját a szabadságvesztés (büntetés) kezdőnapjával azonos napban határozza meg. Ha viszont a szabadulás hónapjában a kezdőnapnak megfelelő nap nincs, az esetben a szabadulás napja a hó­nap utolsó napja lesz, feltéve, hogy a bíróság beszámítást nem eszközölt. A Büntetésvégrehajtási Szabályzat 65. §-ának (1) bekezdése pedig kife­jezetten kimondja, hogy a szabadulás napja minden esetben a büntetés utolsó napját követő nap. A Büntetésvégrehajtási Szabályzat idézett rendelkezéseiből tehát meg­állapítható, hogy a szabadulási nap és a szabadságvesztés utolsó napja nem azonosak, a szabadságvesztés utolsó napja a szabadulás előtti nap, amely 24 órakor jár le. A szabadulási napon pedig az elítélt már nem áll a szabadságvesztés (büntetés) hatálya alatt, mert azt az előző nap 24. órájával már kitöltötte. Adott esetben a vádlott — akit a bíróság jogerősen 4 hónapi szabad­ságvesztésre ítélt, s akinek büntetését a büntetés végrehajtási szervek 1965. október 23. napján vették foganatba — a kiszabott 4 hónapi sza­badságvesztést 1966. február 22. napjának 24. órájával teljes egészében kitöltötte volna, és 1966. február 23. napján szabadult volna. Minthogy pedig a feltételes szabadság tartama a már elmondottakból kitűnően azonos a kiszabott szabadságvesztés hátralevő részével, a feltételes sza­badság is 1966. február 22. napján 24 órakor járt le. Mindezekből pedig az következik, hogy a vádlott cselekményét 1966. február 23. napján oly időben követte el, amikor a feltételes szabadság ideje sikeresen eltelt, s így a hátralevő szabadságvesztés vele szemben már végre nem hajtható. Ilyen körülmények között pedig a Btk. 102. §-ának (1) bekezdése sze­rint a fiatalkorú vádlott a szóban forgó elítéltetésével kapcsolatosan mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, tehát a jelen ügy elbírálása szempontjából büntetlen előéletű. Ez van összhangban a Btk.-ban szabályozott anyagi jogi vonatkozású ha­táridők számításával is (BH 5092.). (Miskolci Megyei Bíróság Bf. I. 1209/1966. sz.) (5314.) Megjegyzés: A határozatban foglaltak megfelelnek az időközben ha­tályba lépett 1966. évi 21. sz. tvr. erre vonatkozó rendelkezéseinek. 3662. A feltételes szabadság tartama alatt a megelőzően elkövetett bűntettért kiszabott szabadságvesztést összbüntetésbe kell foglalni azzal a szabadságvesztéssel, amelyből az elitéltet feltételes szabadságra bo­csátották. (5093.) Részletesen: Btk. 72. §-nál. 3663. Az összbüntetésbe foglalás törvényi előfeltételeinek kérdése, ha a terheltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntett miatt Ítélték szabadságvesztésre, a feltételes szabadságot pedig meg­szüntették. (5128.) Részletesen: Btk. 72. §-nál. 3664. Ha a terheltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűntett miatt három hónapot meg nem haladó szabadságvesztésre íté­lik, ezt az előző büntetéssel összbüntetésbe kell foglalni és a terhelt fel­tételes szabadságra nem bocsátható. (5446.) Részletesen: Btk. 72. §-nál. 78

Next

/
Thumbnails
Contents