Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

V. Az összbüntetést kiszabó bíróságnak ítéletében rendelkeznie kell arról, hogy az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztést melyik fokozatban kell egységesen végrehajtani. Az összbüntetést kiszabó bíróság az alapítéletet hozó bíróságnak a döntését érdemben nem vizsgálhatja felül. Az összbüntetést kiszabó ítéletben a bíróság az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés egész terjedelmére nézve az alapítéletekben megállapított legszigorúbb fokozatot rendeli alkalmazni. A Btk. 73. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetben (quasi halmazat) a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát is úgy kell meghatározni, mintha valamennyi büntettet egy eljárásban bíráltak volna el és azokra halmazati büntetést szabtak volna ki. A bíróság ítéletében az összbüntetésként kiszabott három évi időtartamot meghaladó szabadságvesztést sem rendelheti börtönben végrehajtani [Btk. 38/B. § c) pont], amennyiben az alapítéletek egyike gondtalanul elkövetett bűntett miatt szabott ki szabadságvesztést. A szabadságvesztésre átváltoztatott javító-nevelő munkát a végrehajtás fokozatánál figyelmen kívül kell hagyni. VI. Nem ütközik a súlyosítási tilalomba, ha a másodfokú bíróság — bár a terhelt terhére fellebbezést nem jelentettek be — az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy a szabadságvesztést szigorúbb fokozatban rendeli végrehajtani. VII. A kizárólag a Btk. 38/E. §-a (1) bekezdésének az alkalmazása miatt előterjesztett fellebbezés alapján az elsőfokon kiszabott büntetés nem súlyosítható. VIII. A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban, illetve katonai fogdában való végrehajtásának elrendelése esetén a katonai bíróságnak az ítélet rendelkező részében meg kell határoznia, hogy ha az elítélt katonai szolgálati viszonya a büntetés letöltése előtt megszűnik, a szabadságvesztést mely fokozatban kell végrehajtani. Végrehajtási fokozatként pedig — a Btk. 38/A. és 38/B. §-aiban meghatározott esetek kivételével — a büntetésvégrehajtási munkahelyet kell kijelölni. I, A szabadságvesztésre elítéltnek feltételes szabadságra bocsátása (Btk. 39. §) és a büntetés végrehajtásának fokozatai (az 1966. évi 20. sz. tvr.rel módosított és kiegészített Btk. 38. §) szoros összefüggésben vannak: céljuk a büntetés végrehajtásánál az elítélt átnevelésének hatékonyságát fokozni. Mindkét rendelkezés azonos módon lényeges különbséget tesz az elítéltek között előéletük szerint [38/A. § a) pont — 39. § (3) bekezdés c) pont; 38/B. § a) pont — 39. § (2) bekezdés]. A Btk. 39. §-ának a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma 397. állásfoglalásában kifejtett helyes értelmezését ezért a Btk. új kiegészített 38. §-ának alkalmazásánál is érvényesíteni kell. így például nem lehet eltérően értelmezni a rehabilitált elítélések tekintetében a fentebb említett párhuzamos rendelkezéseket, a „quasi halmazati" büntetésekre vonatkozóan kifejtetteket, a Btk. új kiegészített 38. §-ának alkalmazásánál is irányéi