Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

a várakozási időt. A felfüggesztett szabadságvesztés azonban a törvény szerint nincs arra kihatással, ennek folytán viszont nem befolyásolhatja a várakozási idő kezdőpontját sem. Figyelembe kell venni azonban a várakozási idő leteltének a meghatározásánál. Ha ugyanis a 3 évi próbaidő a bírósági mentesítésre a Btk. 81. §-ában meghatározott időtartam alatt még nem telt el, s így a felfüggesztett szabadságvesztésre nézve a törvényi mentesítés a kizáró ok hiányában sem állhatna be, úgy arra nézve bírósági mentesítésnek sem lehet helye a Btk. 80. §-a (1) bekezdésének d) pontjában írt határidő lejártáig. Ez pedig a Btk. 83. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az együttes mentesítést sem teszi lehetővé. A jelen esetben azonban a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje már 1961. november 26-án, tehát jóval a 10 éves időtartam lejárta előtt eredményesen eltelt, következésképp a felfüggesztett szabadságvesztés a kérelmezőnél nem volt törvényi akadálya a bírósági mentesítés megadásának. Minderre figyelemmel tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a várakozási időt az utóbbi, felfüggesztett szabadságvesztés végrehajthatóságának megszűntétől számított, s ennek alapján az elítélt kérelmét — mint időelőttit — érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert vele szemben a bírósági mentesítés megadásának lehetősége már 1964. szeptember 8-án megnyílt. A kérelmet elutasító végzést a Legfelsőbb Bíróság ezért hatályon kívül helyezte, s figyelemmel arra, hogy az elítélt kérelmének teljesítését a katonai ügyész nem indítványozta, a Be. 300. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az elsőfokú bíróságot az ügyben tárgyalás kitűzésére és a kérelem érdemi elbírálására utasította. (Legf. Bír. Katf. R. II. 36/1966. sz.) (5064.) VI. Fejezet A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések A fiatalkorú 85. §. 3838. A büntető törvény alkalmazásában fiatalkorúnak kell tekinteni azt, aki a bűntettet azon a napon követi el, amely naptári napon 18 évvel ezelőtt született. A terhelt 1966. június 10-én a 18. születésnapján italfogyasztás után, szóváltás közben a zsebkésével megszúrta D. L. sértettet a jobb kezén. A sérülés 8 napon túl gyógyult. Ezért a járásbíróság mint fiatalkorút ítélte el. A másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezéseket elutasította és egyben megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a terheltet fiatalkorúnak tekintette. A megyei bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. 184