Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

hatja meg a halmazati büntetésnek a Btk. 66. §-ában meghatározott felső határát sem. Az összbüntetés kiszabásánál irányadó fenti elvi szempontok, valamint az összbüntetés mértékének megállapítására vonatkozó törvényi rendelkezések helyes érvényesülése akkor érhető el, ha a bíróság az összbüntetés mértékének a megállapításánál az alapbüntetésekből indul ki. Ezért tartalmazza a Btk. 73. §-ának (2) bekezdése azt a rendelkezést, hogy az összbüntetés mértékét ,,az egyes ítéletekben kiszabott büntetések alapul vételével kell megállapítani". Ebből a törvényi rendelkezésből, valamint az összbüntetés kiszabásánál irányadó elvekből következik, hogy az összbüntetés kiszabásánál mindazokra az alapítéletekre, amelyekre nézve az összbüntetés kiszabásának törvényi előfeltételei fennállanak, vissza kell térni még akkor is, ha a több büntetés közül egyeseket már korábban összbüntetésbe foglaltak. A valamennyi büntetést felölelő összbüntetést ebben az esetben is az egyes eredetileg kiszabott büntetések figyelembevételével kell megállapítani. 2. Amikor a több különböző ítélettel kiszabott büntetést a Btk. 73. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával foglalták összbüntetésbe, ebben az esetben az összbüntetés „quasi halmazati" büntetésül jelentkezik. Az ilyen quasi halmazati büntetés pedig — a törvény helyes értelmezésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság által kialakított ítélkezési gyakorlat szerint — egyszeri ítélésnek tekintendő. Ebből következik, hogy az ilyen quasi halmazati összbüntetésnek alapját képező eredeti ítéletekre csak akkor lehet „visszatérni" újabb összbüntetés kiszabása esetén, ha az újabb elítélés olyan cselekmény miatt történt, amelynek elkövetési ideje az előző összbüntetésbe foglalt alapítéletek jogerőre emelkedését megelőző időre esik. Tehát csak akkor kell visszatérni az alapítéletekre, amikor az újabb büntetés kiszabásánál is a Btk. 73. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni. 3. Az összbüntetés kiszabásánál irányadó elvekből, valamint az idevonatkozó törvényi rendelkezések helyes értelmezéséből még az alábbiak következnek: a) Két büntetés összbüntetésbe foglalása, még a Btk. 73. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával sem vezethet az egyik büntetés teljes elenyészésére. b) Kettőnél több büntetés összbüntetésbe foglalásánál viszont előfordulhat olyan mérvű mérséklés, ami egyes büntetések teljes elenyészését eredményezi. c) Az összbüntetésbe foglalásnak olyan esetében, amikor a több büntetés közül egyeseket már korábban összbüntetésbe foglaltak, az újabb összbüntetés — a kiszabásánál irányadó általános elvek helyes betartása mellett — természetesen nem vezethet olyan eredményhez, hogy az újabb bűncselekmény elkövetése és az ezért történt elítélés folytán az előzőnél alacsonyabb tartamú összbüntetés kerüljön kiszabásra. Az sem fordulhat elő, hogy az újabb összbüntetés elérje vagy meghaladja a korábbi összbüntetés és az újabban kiszabott büntetés együttes tartamát, mert az egyrészt ellentétben állana az összbüntetés kiszabásánál irányadó elvekkel, másrészt az összbüntetés nem eredményezhet hátrányo148