Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

3773. A felfüggesztett szabadságvesztés mértékének meghatározásánál figyelembe veendő szempontok. A bizalommal való visszaélés értékelése. A terhelt több alkalommal járt a sértett lakásán takarítás céljából. Ez a terheltet több alkalommal a lakásban magára hagyta, és mivel az a sértett közlése folytán tudta, hogy annak nagyobb összegű pénze van a szekrényben, a sértett távollétét kihasználva, a szekrényből folyamatosan 4900 Ft-ot eltulajdonított. A járásbíróság a terheltet 1 rb. folytatólagosan elkövetett lopás miatt 10 hónapi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosító körülményt nem észlelt, enyhítő körülményként értékelte a terhelt büntetlen előéletét, beismerését, egy kiskorú gyermekes állapotát, végül a sértett könnyelműségét és azt, hogy a kínálkozó alkalmat használta fel a lopás elkövetésére. Ezekre az enyhítő körülményekre tekintettel látta indokoltnak a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. Az ítélet ellen bejelentett törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A járásbíróság tévedett, amikor a sértett könnyelműségét, nevezetesen azt, hogy pénzét a terhelt elől nem zárta el kellőképpen, sőt megmutatta, hogy azt hol tartja, a terhelt javára enyhítőként értékelte. Ezt az enyhítő körülmények köréből mellőzni kell. A terhelt ugyanis rendszeresen járt az egyedül élő, 73 éves sértetthez, háztartását ellátta, takarított, főzött, mosott reá. Ezért a sértettől kisebb-nagyobb összegeket és élelmet kapott. A terhelt kihasználta a sértett bizalmát, visszaélt helyzetével, éppen ezért ezt a magatartását súlyosítóként kell értékelni. Az ügyben eljárt bíróság szem elől tévesztette a bűntett tárgyi súlyát is. Ugyanis a terhelt jelentős összeget, 4900 Ft-ot tulajdonított el a sértettől, amit több éven keresztül nyugdíjából rakott össze, és ettől fosztotta meg őt a terhelt; továbbá azt sem értékelte súlyosítóként, hogy cselekményét folytatólagosan követte el. A járásbíróság a terhelt büntetlen előéletét, beismerését, továbbá azt, hogy egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, helyesen vette figyelembe enyhítőként. A kiszabott büntetés azonban a terhelt javára és terhére figyelembe veendő bűnösségi körülmények kellő értékelése mellett is törvénysértő, eltúlzott. Ez a büntetés nem áll arányban sem a cselekmény tárgyi súlyával, sem a terhelt személyében mutatkozó társadalmi veszélyesség mértékével. A járásbíróság e büntetés mértékének megállapításánál szem elől tévesztette azt a kötelező elvet, mely szerint a bíróságnak a büntetés kiszabásánál elsősorban azt kell eldöntenie, hogy az elbírálásra került bűntettre — a büntetéskiszabási elvek és célok szem előtt tartásával — milyen tartamú szabadságvesztés kiszabása szükséges. Ennek megállapítása után kerülhet csak szóba az, hogy a büntetés tartamára és a bűnösségi körülményekre tekintettel a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére sor kerülhet-e. E követelmény szem előtt tartásával a módosult bűnösségi körülmények mellett is törvénysértően súlyos a kiszabott büntetés mértéke. Lé138