Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

összbüntetési ítélet alapítéleteire nem kell visszatérni, hanem az összbüntetéssel kell az újabb büntetést összbüntetésbe foglalni. Részletesen: Btk. 72. §-nál. A büntetés enyhítése 68. §. 3764. Kétszeres leszállás téves alkalmazása befejezett kísérlet esetén. A terhelt és felesége közt gyakran voltak veszekedések. Majd a sértett elköltözött férjétől és mással élt együtt. A terhelt arra kérte a sértett szüleit, hogy bírják rá leányukat a házassági életközösség visszaállítására. A sértett azonban erre nem volt hajlandó. A terhelt ekkor elhatározta, hogy megöli feleségét, majd utána öngyilkos lesz. Ebből a célból egy 7 cm pengehosszúságú zsebkést nyitott állapotban, valamint egy 17,5 cm pengehosszúságú konyhakést papírba csomagolva a zsebébe tett. Elment a felesége lakásához. Itt közölte a feleségével, hogy gyermekük meghalt, majd behatolt a kertkapun, és a sértettre támadt. Bal kezével megfogta annak nyakát, fejét a föld felé nyomta, ugyanakkor a jobb kezében tartott zsebkéssel a sértettet egy ízben hátba, egy ízben pedig mellbe szúrta, a harmadik szúrás pedig a sértett bal karját érte. További szúrásokra azért nem került sor, mert a terheltet lefogták. A sértett sérülései 8 napon belül gyógyultak. A mellüreget megnyitó szúrás folytán keletkezett sérülés életveszélyes volt, az idejekorán érkezett orvosi segítség nélkül halálos lehetett volna. A megyei bíróság bűnösnek mondotta ki a terheltet előre kitervelt módon elkövetett emberölés kísérletében, s ezért halmazati büntetésül 2 évi szabadságvesztésre, valamint a közügyek gyakorlásától 2 évi eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a főbüntetést 4 évi szabadságvesztésre felemelte. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az ítélet ellen emelt törvényességi óvást alaposnak találta. A büntetés kiszabásával kapcsolatban az elsőfokú bíróság súlyosítóként értékelte, hogy a terhelt a cselekmény elkövetése során éjszaka erőszakkal behatolt egy idegen lakásba, enyhítőként vette viszont figyelembe a terhelt büntetlen előéletét, 2 gyermekes családos állapotát, valamint a sértettnek erkölcsileg eléggé el nem ítélhető magatartását. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú ítélet helyesen hivatkozott az említett bűnösségi körülményekre. Figyelemmel volt továbbá arra is, hogy a terhelt az első gyermek megszületése óta a családi életben példás magatartást tanúsított, munkáját kifogástalanul látta el, végül, hogy a házassági együttélést egyoldalú elhatározásával megszüntető sértettnek erősen kifogás alá eső magatartása volt a cselekmény tulajdonképpeni elindítója. Ezekre tekintettel alkalmazhatónak találta a Btk. 68. §-ának (3) bekezdését, azonban nem az elsőfokú bíróság által megállapított kimerítő, hanem a büntetési célok eléréséhez szükséges mértékben. 130