Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966. január - 1967. december (Budapest, 1968)

adott esetben a beismerésnek — a terhelő tárgyi bizonyítékokra tekintettel — különös súlya nincs, lényegében csak a büntetlen előélet értékelhető a terhelt javára. Ilyen körülmények között a Btk. 68. §-át törvénysértéssel alkalmazta az eljárt járásbíróság. A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvényességi óvással megtámadott határozatokat büntetésként kiszabó részükben hatályon kívül helyezte és a terheltet 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. (Legf. Bír. B. törv. V. 417/1966. sz.) (5025.) 3716. A büntetett előélet általában súlyosító körülmény ugyan, e körben azonban valamennyi más körülmény is gondos mérlegelést igényel. A járásbíróság az 1966. május 25. napján meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. terheltet magzatelhajtásért 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítéleti tényállás szerint a terheltet korábban, éspedig 1964. április 28. napján tulajdon elleni bűntettért 2 hónapi szabadságvesztésre ítélték; ezt a büntetését kitöltötte. A terhelt ezt követően 1965. szeptember havában teherbe esett. A terhességét 1965. december 27. napján megszakította, s ennek folytán a vérzés megindult. A terhelt belázasodott, a szülészeti osztályon művi beavatkozást hajtottak végre: 3 hónapos, inkább azon túli terhességet állapítottak meg. A járásbíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A terhelt a megtámadott ítéletben elbírált cselekményének elkövetését megelőzően öt éven belül az ítéleti tényállás szerint szándékos bűntett miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A Btk. 70. §-a (5) bekezdésének c) pontja értelmében ezért a reá az utóbbi ügyben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását nem lehetett felfüggeszteni. Az eljárt bíróság tehát törvényt sértett, amikor a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Törvényt sértett azonban az eljárt bíróság akkor is, amikor a terhelt szabadságvesztésének a mértékét hat hónapban állapította meg. A terhelt kb. három hónapos saját magzatát hajtotta el. A cselekményével a Btk. 256. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bűntettet valósította meg. Ennek a bűntettnek a törvényben megállapított büntetési tétele hat hónapig terjedő szabadságvesztés. Az ítélet indokaiban felsorolt bűnösségi körülményekre tekintettel a törvényben megállapított büntetés felső határának kiszabása kirívóan súlyos^ Az eljárt bíróság egyetlen súlyosító körülményként a terhelt büntetett előéletét állapította meg. Az való, hogy a terheltet tulajdon elleni bűntettért korábban 2 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az előzőekben említett ügyben hozott ítéletében a bíróság elrendelte az ugyancsak vagyon elleni bűntett miatt kiszabott, 3 évi próbaidőre 117