Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

alapvető foglalkozási szabályt szegte meg, amikor a sértettet nem részesítette elsősegélyben. A Btk. 51. §-a értelmében a foglalkozástól való eltiltás kimondása bár nem kötelező, de minden esetben, ha ennek szükségessége felmerül, a bíróság köteles kivizsgálni, hogy a társadalom védelme, a közérdek nem kívánja-e meg ennek a mellékbüntetésnek az alkalmazását. A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a járásbíróság törvényt sértett, amikor a terheltet nem tiltotta el a cselekményével arányban álló időre a foglalkozásának gyakorlásától. A terhelt ugyanis már másodszor követett el bűncselekményt foglalkozás szabályainak megszegésével. A másodfokú bíróság által kiegészített tényállás szerint a terhelt más betegekkel szemben is kifogásolható módon járt el. Mindezek a körülmények azt indokolják, hogy a társadalom védelmének érdeke, valamint a terhelt nevelése megkívánja, hogy foglalkozását bizonyos ideig ne gyakorolhassa. A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtett indokokra figyelemmel megállapította, hogy a járásbíróság ítéletének a büntetés kiszabására vonatkozó azon része, hogy a terheltet nem tiltotta el a foglalkozás gyakorlásától — törvénysértő. Ezért a terheltet a cselekménnyel arányban álló időre — a Btk. 51. § a) pontjára figyelemmel egy évi időtartamra — eltiltotta az orvosi foglalkozásnak gyakorlásától. [Legf. Bír. B. törv. III. 190/1964. sz.] [4011] 2537. Gépjárművezetői foglalkozástól eltiltás téves korlátozása a motorkerékpár vezetésre. A járásbíróság a terheltet ittas állapotban való járművezetés miatt 1500 Ft pénzbüntetésre, valamint a járművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte. , A megállapított tényállás szerint a terhelt 1963. július 16-án a szeszes italtól közepesen befolyásolt állapotban vezette a motorkerékpárját. A másodfokú bíróság annyiban változtatta meg a járásbíróság ítéletét, hogy a terheltet főbüntetésül 10%-os bércsökkentés mellett végzendő 10 hónapi javító-nevelő munkára kötelezte, a mellékbüntetést pedig csupán a motorkerékpár vezetésére korlátozta. A megyei bíróság ítéletének a mellékbüntetésre vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A közúti közlekedés szabályai (a továbbiakban: KRESZ) egységes rendelkezéseket tartalmaznak a közúti forgalomban részt vevő gépjárművekre. Ezeknek a rendelkezéseknek a célja az, hogy a közutakon biztosítsák a veszélymentes közlekedést. A KRESZ-nek ezek a szabályai egyaránt vonatkoznak teher- és személygépkocsira, motorkerékpárra és a közúti forgalomban részt vevő egyéb gépjárművekre. A gépjárművezetéstől mint foglalkozástól való eltiltásnak a célja az, hogy a közúti forgalomból a szükséges ideig kivonja azt a gépjárművezetőt, aki valamely oknál fogva a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti. A gépjárművezetői foglalkozástól eltiltásnak ezt a célját nem lehet biztosítani úgy, hogy a bíróság csak egy meghatározott gépjármű-fajta vezetésétől tiltja el a terheltet. Ha valaki a személyében rejlő oknál fogva gépjárművezetés közben a közúti közlekedés biztonságát időlegesen veszélyezteti, ez a veszélyeztetés egyformán fennáll akár motorkerékpárt, akár személygépkocsit, vagy más gép93