Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

vatalos személy ellen elkövetett emberölés kísérletének minősítette. [Legf. Bír. Bf. III. 242/1964. sz.] [4009.] 2466. Ha a vádlott emberölési cselekménye különösen kegyetlen, a Btk. 22. §-a kizárja annak vizsgálatát, hogy az ittas vádlott tudata átfogta-e az elkövetés módját. Az első fokú bíróság a vádlottat különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés miatt 15 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte. Az alapul vett tényállás szerint a 34 éves, iszákos, goromba és munkakerülő életmódot folytató vádlottal 1963. év folyamán felesége a házassági életközösséget megszakította, és ugyanezen év decemberben öt közös kiskorú gyermeküket is magához vette, majd később azok közül egyeseket állami gondozásba adott. Az életközösség megszakítása után a vádlott K. községben a vásártelepen levő, lakásul használt kunyhóját lebontotta, s a kunyhóban levő faanyagért kapott pénzt elitta. A vádlott abban a feltevésben volt, hogy vele a felesége a házassági életközösséget azért szakította meg, mert a család részére megfelelő lakást biztosítani nem tudott. Ezért még 1963 november havában felkereste a tanyáján magánosan lakó özv. F. A.-nét és kérte, hogy a lakása mellett külön épületben levő lakható helyiséget adja neki bérbe. A sértett erre nem volt hajlandó. A vádlott 1964. február 2-án erősen ittas állapotban a délutáni órákban ismét felkereste a sértettet és kérte, bocsássa rendelkezésére az előbb említett lakást. A sértett azonban ezt újból megtagadta. A vádlott ekkor a sértett lakásának konyhájában a vele szemben álló idős asszonyt jobb ököllel arcul ütötte, majd az ütéstől földre esett sértettet a fején, a testén, valamint a karjain összerugdalta, a nyakát pedig megfogva, fojtogatta. A rugdosás közben a sértett a ruháját is az arcára húzta, de a vádlott még ezt követően is rugdalta őt. A bántalmazások következtében a sértett mindkét felső állcsontja többszörösen darabosan eltörött, a bal alsó állkapocs haránttörést szenvedett. A szegycsont, a kulcscsontok, valamint mindkétoldali bordák többszörös törése kétoldali légmellett eredményezett. Megrepedt a sértettnek a lépe és a mája is. A nyelvcsont és a pajzsmirigyporc bal oldali nyújtványa eltörött. A bántalmazások együttes hatása a sértett halálát okozta. A védelem részéről a vádlott cselekménye minősítését sérelmező fellebbezés nem alapos. Az irányadó tényállás szerint a vádlott szinte emberi mivoltából kivetkőzve, az általa leütött, földre esett és nem is védekező idős asszonyt gátlás nélkül a fején, a karjain, a testén, ahol érte, rugdalta. E tevékenységét még akkor is folytatta, amikor a már magatehetetlen sértett a ruháját az arcára borítva igyekezett magát a rúgásokkal szemben védeni. A tényállásban megállapított számtalan sérülés jellegéből csak arra vonható okszerű következtetés, hogy azok az ölésre irányuló cselekménnyel egyébként együtt járó testi és lelki gyötrelmet meghaladó szenvedést okoztak a sértettnek. A cselekmény végrehajtásának ismertetett módja az elkövető rendkívüli embertelenségére. személyének kiemelkedő társadalmi veszélyességére mutat. 41