Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

A Legfelsőbb Bíróság nem tette magáévá azt az álláspontot, amely szerint a befolyással üzérkedés mindaddig nem válik befejezetté, ameddig az elkövető fenntartja azt a látszatot, hogy az átvett vagyoni előnyt a cél­jának megfelelően felhasználja, — amíg az elkövető és az előnyt adó sze­mély között az elszámolás meg nem történik. A törvény szerint — a befolyásolási látszat fenntartása — nem tényállási elem. A bűntett befejezettsége tekintetében az előny visszaadásának vagy elszámolásának időpontja sem lehet irányadó. E tekintetben az sem hagy­ható figyelmen kívül, hogy az előnyt adó is a jogellenesség talaján áll és ez meghatározza a befolyással üzérkedővel szembeni akár büntető, akár polgári jogi jellegű fellépését, elszámolási igényét, a kapcsolat tartását vagy megszakítását. Nem igényel bővebb indokolást, hogy a befolyással üzérkedés befejezett voltának megállapíthatósága ezektől a tényezőktől nem tehető függővé. Az elévülés szempontjából — a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint — azt kell figyelembe venni, hogy a befolyással üzérkedés törvényi tény­állása több elkövetési magatartást fenyeget büntetéssel: a befolyás érvé­nyesítése céljából előny követelését, kérését, elfogadását, ideértve az előny ígéretének esetleg feltételhez kötött elfogadását is. A bűntett bármelyik elkövetési tevékenység megvalósulásával: befejezetté válik. Ha azonban ugyanazon ügyben az elkövető és az előnyt nyújtó között a kapcsolat folya­matos és a törvényben meghatározott elkövetési tevékenység akként ismét­lődik, hogy újabb pénzösszegek kérése, elfogadása, vagy részletösszegek át­adása, illetve a korábban már kért összeg későbbi elfogadása történik, akkor a bűntettet az elévülés szempontjából az utolsó elkövetési cselekmény végre­hajtása időpontjában kell befejezettnek tekinteni. [Legf. Bír. Bf. I. 402/1965. sz.] [4629.] 2784. A befolyással üzérkedéshez szükségszerű eszközcselekményként kap­csolódó, zugirászatban való bűnösség megállapításának a mellőzése. [3841.] Részletesen: Btk. 65. §-nál. 2785. Az Országos Takarékpénztárnak a személyi kölcsönökért oda for­duló felek kérelmét intéző tisztviselője a Btk. 153. §-a alkalmazása szem­ponjtából a Btk. 114. §-a szerint nem hivatalos személy. [3884.] Részletesen: Btk. 114. §-nál. 2786. Kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetésnél vagyoni előny megfizetésére való téves kötelezés, amikor a terhelt csupán ígéretet tett va­gyoni előny adására. [4461.] Részletesen: Btk. 154. §-nál. Elkobzás 154. § 2787. Kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetésnél vagyoni előny megfizetésére való téves kötelezés, amikor a terhelt csupán ígéretet tett va­gyoni előny adására. 14 Büntetőjogi döntvénytár 209

Next

/
Thumbnails
Contents