Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI BÜNTETTEK A hivatali bűntettek Hivatali visszaélés 144. § 2775. Hivatali visszaélés helyett hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítás megállapítása. A katonai bíróság a terheltet 2 rb hivatali visszaélés miatt katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A terhelt, aki cselekményének elkövetése idején a kerületi rendőrkapitányságon teljesített rendőri szolgálatot, baráti kapcsolatba került M. R.-el. M. R. elmondta a terheltnek, hogy 1963. szeptember 14-én engedély nélkül távolmaradt munkahelyéről, majd arra kérte, hogy távolmaradását valami módon igazolja. Ezek után a terhelt egy olyan rendőrségi idézést adott számára, amely szerint szeptember hó 14-én a kerületi rendőkapitánysághoz tanúkihallgatásra volt idézve. Az iratra olvashatatlan nevet írt és ellátta rendőrségi bélyegzővel. Ezt követően M. R. 1963 októberében ismét távol maradt munkahelyétől 3 napon keresztül. Kérésére ekkor a terhelt egy olyan igazolást adott számára, mely szerint október hó 15-től 19-ig M. R. őrizetben volt. Az igazolásra egy olvashatatlan nevet írt alá és lebélyegezte. A fentieket megállapító első fokú jogerős ítélet ellen, a minősítés tekintetében emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett a katonai bíróság, amikor a terhelt cselekményét a 2 rb a Btk. 144. §-ában meghatározott hivatali visszaélésnek minősítette, és a bűnös tevékenységet nem hivatalos személy által elkövetett a Btk. 221. § a) pontjában írt közokirathamisításként értékelte. A Btk. 144. §-ában írt hivatali visszaélés alapján, a hivatalos személyek büntetőjogi értékelést igénylő olyan magatartásait kell büntetni, amelyek a Btk. rendelkezései szerint egyéb sajátképi hivatali bűntettként nem értékelhetők. Ez következik a Btk. XI. Fejezet II. Címének indokolásából is, mely szerint a nem sajátképi hivatali bűntettek, a közvetlen jogtárgyat védő különböző fejezetekben, minősített esetként nyertek szabályozást. A tényállásból kétségtelenül megállapítható, hogy a terhelt tevékenységével a közokirat valódiságához fűzött érdek ellen támadt, és a cselekményeit mint a rendőrség tagja, hivatalos személyként követte el. Ez a tevékenység pedig a hivatalos személyként elkövetett közokirathamisítást valósítja meg, mely nem sajátképi hivatali bűntett. Ezért ennek a Btk. 144. §-ában írt bűntettként történő értékelése téves. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva a jogerős ítéletet — a minősítés tekintetében — hatályon kívül helyezte, és a 206