Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

eséshez vezettek: a bíróság a legeredményesebbnek mutatkozó büntetőjogi intézkedés alkalmazását így aligha biztosíthatja. Ily módon szerves összefüggésben áll az alapos nyomozati munka és a helyes büntetéskiszabási gyakorlat. 3. A visszaeső bűnözés elleni küzdelemben az egész társadalom részt vesz. A társadalmi szervezetek is igen fontos feladatokat látnak el, a visszaeső bűnözés megelőzése és visszaszorítása terén. Kiemelkedő jelentősége van az utógondozásnak, amely szintén csak széleskörű társadalmi összefogással valósítható meg. Mindezekkel együtt a büntetőjogi eszközök differenciált alkalmazása megfelelő és hatékony védelmet biztosít a visszaeső bűnelkövetőkkel szemben. 2769. BK 415. (BH 1963. évi 12. sz.) A visszaesőként való minősítés szempontjából — az utóbb elkövetett bűntett elbírálásánál — figyelembe kell venni az olyan megelőző elítélést is, amely törvényi vagy kegyelmi mentesítés alá esett, a mentesítés azonban utóbb hatályát vesztette. 1. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítés általában nem feltételes, hanem végleges hatályú. Ez alól kivételként jelentkeznek azok az esetek, amikor az újabb bűntett elkövetése miatti elítélés folytán a beállott mentesítés utóbb hatályát veszti. A Btk. 80. § (1) bekezdés d) pontja szerint a törvény erejénél fogva a mentesítés hatálya a szabadságvesztés esetében, ha a végrehajtását felfüggesztették és a próbaidő a büntetés végrehajtásának elrendelése nélkül ért véget, a próbaidő leteltének napján áll be. Ugyané § (3) bekezdése értelmében ez a mentesítés hatályát veszti, ha a büntetést, amelynek végrehajtását felfüggesztették, utóbb végre kell hajtani. [A Btk. 71. § b) pontja szerint a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítélik, vagy az ilyen bűntett miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át.] A Btk. 102. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a fiatalkorúra kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, az elítélt az ítélet jogerőre emelkedése napján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A mentesítés — a korábbi jogtól eltérően — hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtására kerül sor. Végül a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1963. évi 4. sz. tvr. 7. §-a rendelkezik a közkegyelem folytán a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól való mentesítésről. E mentesítés a tvr. 8. §-a értelmében hatályát veszti azokkal szemben, akiket a kegyelmi elhatározást követő 3 éven belül elkövetett szándékos bűntett miatt ítélnek el. 2. Valamennyi esetben a mentesítés csupán feltételes jellegű. Amennyiben az elkövetőt utóbb a meghatározott feltételek mellett, illetve időtartamon belül elítélik: a már bekövetkezett mentesítés az újabb elítélés folytán épp úgy hatályát veszti, mint a korábbi büntetés felfüggesztését kimondó ítéleti rendelkezés. Ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítélik, ez annak bizonyítéka, hogy a vele szemben kiszabott büntetés felfüggesztésével kapcsolatos várakozás nem teljesült; nem volt kellő alapja annak, hogy a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető lett volna. Annak a körülménynek egyébként, hogy az újabb 199