Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

mélyzeti munkát nem kívánja az állami és tanácsi apparátusra korlátozni, hanem ellenkezőleg, azt a vállalatokra is kiterjeszteni kívánja. A határozat a ktsz-ekre vonatkozólag személyzeti osztály szervezését vagy személyzeti előadó alkalmazását kötelezően nem írja elő. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban, ha valamely, a kormányhatározatban meg nem jelölt, de a Btk. 114. §-ának c) pontja alá eső gazdasági szervnél személyzeti előadót alkalmaznak, az — tevékenységének azonos céljára, jellegére és fontosságára tekintettel — a büntetőjogi felelősség alkalmazása szempontjából a kormányhatározatban megjelölt szervnél alkalmazott személyügyi előadókkal esik egy tekintet alá. Az 1050/1957. számú kormányhatározat a személyzeti munka feladatát abban jelöli meg, hogy kinevezés (felvétel), előléptetés, kitüntetés, áthelyezés vagy elbocsátás előtt a személyzeti osztály (csoport, előadó) véleményt nyilvánít (3. pont); legfontosabb feladata az irányító munkakörben dolgozók megbízhatóságának és szakmai rátermettségének vizsgálata; fontos feladata a felvételnél és kiválasztásnál van, de a szakmai rátermettség vizsgálatánál is (4. pont); továbbá a törzslap kitöltésére kötelezett törzslapjának felfektetése, folyamatos vezetése és az azon szereplő adatok ellenőrzése (7. pont); valamint a személyzeti nyilvántartás vezetése (8. pont). A személyzeti osztály, illetve a személyügyi előadó — e feladatának ellátása körében — munkaügyi feladatokat végez. Tevékenysége azonban kiterjed olyan vélemények nyilvánítására, nyilatkozatok megtételére is, amelyeknek joghatása az illető munkahely — az adott esetben a ktsz — kereteit meghaladóan és a munkaügyi jogkörön túlmenően érvényesül. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 1. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy „E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügyön mindazokat az ügyeket kell érteni, amelyek intézése során az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatot igazol vagy nyilvántartást végez". Államigazgatási tevékenység tehát az e feladat ellátására megbízott szerv által történt adatigazolás is. Minthogy pedig — a fentebb kifejtettek szerint — a személyzeti osztály, illetve a személyügyi előadó tevékenysége olyan adatigazolásra, adatokon alapuló vélemények nyilvánítására, nyilatkozatok megtételére is kiterjed, amelyeknek joghatása az illető munkahely kereteit meghaladja, a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a személyzeti előadó eme tevékenysége: államigazgatási tevékenység. Az adott ügyben a terhelt mint a ktsz személyügyi ügyintézője, a ktsz keretén kívül álló szerv részére káderjellemzést adott, amelynek tartalma következtében a sértett felvételi kérelmét elutasították. A fentebb kifejtettekhez képest a terhelt elbírált cselekménye államigazgatási tevékenység, s ennek következtében őt e cselekmény vonatkozásában a Btk. 114. §-ának c) pontja értelmében hivatalos személynek kell tekinteni. [Legf. Bír. B. törv. I. 1041/1964. sz.] [4536.] 2762. I. Javítóintézeti nevelés foganatosítására és végrehajtására szolgáló intézet nevelője, e tevékenysége során: hivatalos személy. II. Büntetéskiszabási szempontok a hivatalos személy ellen emberölés kísérletét elkövető fiatalkorúnál. 190