Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

Az adott esetben a rehabilitáció a pénzbüntetés megfizetése esetén sem következett be. Ugyanis a Btk. 83. §-ának (1) bekezdése szerint több elítélés esetében a mentesítés hatálya valamennyi büntetés vonatkozásában csak együttesen állhat be akkor, ha feltételei minden egyes büntetés tekintetében megvalósultak. A hivatkozott jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolásból kitűnően áll ez a szabály akkor is, ha az újabb büntetés csak pénzfőbüntetés vagy javító-nevelő munka. Márpedig nem kétséges, hogy az előző 6 hónapi szabadságvesztés tekin­tetében a vádlott mentesítése nem következett be. Ezért nem állott be a későbbi 400 Ft pénzbüntetésre nézve a rehabilitáció akkor sem, ha a pénz­büntetést a vádlott meg is fizette. [Budapesti Fővárosi Bíróság Bf. XXVIII. 4419/1963. sz.] [3923.] 2725. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A terheltet a Népbíróság 1946-ban népellenes bűntett miatt 6 hónapi szabadságvesztésre és politikai jogai gyakorlatának 3 évi időtartamra való felfüggesztésére, a büntető törvényszék 1949-ben sikkasztás vétsége miatt 3 évi próbaidőre felfüggesztett 1000 Ft pénzbüntetésre, a járásbíróság 1952­ben folytatólagosan elkövetett vesztegetés és üzletszerűen elkövetett árdrá­gító üzérkedés miatt 2 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre, 3000 Ft pénz­büntetésre, a közügyektől 8 évi eltiltásra és 10 000 Ft vagyonelkobzásra — végül a járásbíróság 1961-ben tartási kötelezettség elmulasztása miatt 800 Ft pénzbüntetésre ítélte. A kérelmező szabadságvesztését 1954. június 27-én kitöltötte. Az első fokú bíróság mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. E végzés ellen bejelentett fellebbezési óvás szerint a kérelmező nem ér­demes a mentesítésre. A fellebbezési óvást a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak. A kérelmező a szabadulását követően jól dolgozott. Bár voltak olyan idő­szakok, amikor nem állt munkaviszonyban, ennek oka részben az volt, hogy büntetett előélete folytán nehezen tudott elhelyezkedni. Állástalansága idején korábban megtakarított pénzből biztosította megélhetését. 1954. jú­nius 27-én történt szabadulása után 1961. évben indult ellene tartási köte­lezettség elmulasztása miatt büntetőeljárás. A kérelmező ekkor mindössze kéthavi tartásdíjjal maradt el, és az ítélethozatalkor már megszűnt a sértett tartásra jogosultsága, a kiszabott büntetés pedig pénzbüntetés volt. A tör­vénynek megfelelően mentesítette tehát a kérelmezőt az első fokú bíróság a Btk. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a büntetett előélethez fűződő hátrá­nyok alól. [Legf. Bír. Rf. I. 587/1965. sz.] [4591.] 2726. Fegyelmező zászlóaljban, illetőleg katonai fogdában kitöltött sza­badságvesztés esetén — az együttes mentesítésre figyelemmel — csak akkor áll be a mentesítés, ha annak feltételei a korábbi büntetés tekintetében is megvalósultak. [4460.] Részletesen: Btk. 113. §-nál. 2727. Érdemesség vizsgálatának szempontjai a bírósági mentesítésnél. [4535.] Részletesen: Btk. 81. §-nál. 2728. A bírósági mentesítés szempontjai. [4555.] Részletesen: Btk. 81. §-nál. 170

Next

/
Thumbnails
Contents