Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

2687. Összbüntetés kiszabásának szempontjai. [4256.] Részletesen: Btk. 73. §-nál. 75. § 2688. Javító-nevelő munka és szabadságvesztés összbüntetésbe foglalásával kapcsolatban megvalósított törvénysértés. A terheltet a járásbíróság 1963. évi március hó 19. napján kelt ítéletével lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt 15%-os munkabércsökkentés mellett letöltendő 4 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. A terhelt 1963. évi április hó 9. napján újabb bűntettet követett el. Ezért a járásbíróság 1963. évi június hó 6. napján kelt ítéletével a társadalmi tulajdont károsító lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Végül a járásbíróság 1963. évi október hó 9. napján kelt ítéletével a fentebb ismertetett ítéletekkel kiszabott javító-nevelő munkát, valamint szabadságvesztést összbüntetésbe foglalta és ezek helyett a terheltet összbünetésül 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe teljes egészében beszámította a terhelt által a javító-nevelő munkából már letöltött 18 napot. Az ítélet indokolásából az tűnik ki, hogy a terhelt a javító-nevelő munkából 1963 év május havában töltött le 18 napot. A Legfelsőbb Bíróság az ítélet ellen emelt törvényességi óvást alaposnak találta. A Btk. 75. §-ának (2) bekezdése értelmében szabadságvesztés és javítónevelő munka összbüntetésbe foglalásánál a javító-nevelő munkának csupán a még végre nem hajtott részét kell alapul venni a Btk. 44. § (2) bekezdésében megállapított mértékben. A Btk. 75. §-ához fűzött miniszteri indökolásból is kitűnik, hogy a már végrehajtott javító-nevelő munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának és összbüntetésbe foglalásának nincs helye. Ebből következik az is, hogy a már letöltött javító-nevelő munka tartamának az összbüntetésül kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításánál sem kerülhet sor. A járásbíróság tehát törvényt sértett azáltal, hogy összbüntetést kiszabó ítéletében a terhelttel szemben kiszabott 4 hónapi javító-nevelő munka teljes tartamának a Btk. 44. §-a (2) bekezdése szerinti átszámítás folytán megfelelő 2 hónapot foglalta összbüntetésbe a 2 hónapi szabadságvesztéssel, ugyanakkor pedig a javító-nevelő munka már letöltött részét a kiszabott büntetésbe teljes egészében beszámította. Téves a járásbíróság ítéletének indokolásában foglalt az a megállapítás is, hogy a terhelt a javító-nevelő munkából 1963 év május havában 18 napol, töltött ki. A terhelt ugyanis — előadása szerint — a javító-nevelő munkát 1963. év. június hó 1. napján kezdette meg és megszakítás nélkül 1963. évi június hó 22. napjáig dolgozott, illetve június hó 21. napján dolgozott utoljára a kijelölt munkahelyén. Ezek szerint tehát a terhelt a 4 hónapi javítónevelő munkából nem 18, hanem 21 napot töltött ki, így a még végre nem hajtott rész 3 hónapot és 9 napot tesz ki, ami a Btk. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti átváltoztatás folytán 1 hónapi és 19 napi szabadságvesztésnek felel meg. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján megállapította, hogy a járás156