Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

A Legfelsőbb Bíróság az összbüntetés mértékét ezért 3 évi és 6 hónapi szabadságvesztésben állapította meg. [Legf. Bír. B. törv. IV. 410/1965. sz] [4533.] 2681. Az összbüntetés mértékének meghatározásánál irányadó elvek helyes alkalmazása, amikor nem valamennyi büntetés vonatkozásában állnak fenn a Btk. 73. § (3) bekezdésében írt feltételek. 1. A terheltet a s.-i járásbíróság az 1962. szeptember 29. napján kelt ítéletével egy rendbeli betörés útján elkövetett lopás és négy rendbeli tulajdon elleni bűntett miatt jogerősen 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. E büntetéséből 1963. február 18. napján egyharmad kedvezménnyel feltételesen szabadult. 2. Ezt követően ugyanaz a járásbíróság az 1964. január 30. napján kelt jogerős ítéletével a terheltet három rendbeli házközösségben, visszaesőként elkövetett lopás és két rendbeli tulajdon elleni bűntett miatt 1 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte; az előzetes letartóztatásban eltöltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe teljes egészében beszámította, és kimondotta, hogy a terhelt büntetése háromnegyed részének letöltése előtt feltételes szabadságra nem bocsátható. Az elítélés alapjául szolgáló cselekményeket a terhelt 1963. június 7. napján, szeptember 30. napján és október 2. napján követte el. 3. A v.-i járásbíróság az 1965. február 2. napján kelt ítéletével a terheltet két rendbeli társadalmi tulajdont károsító visszaesésben elkövetett lopás és egy rendbeli tiltott határátlépés kísérlete miatt 2 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte, és kimondta, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható; egyben a fenti 2. pont alatti ítélettel kiszabott 1 évi szabadságvesztésből hátralevő 3 hónapi feltételes szabadságot megszüntette. Védelmi fellebbezés folytán a megyei bíróság az 1965. január 12. napján kelt ítéletével a fellebbezést elutasította. Az elítélés alapjául szolgáló cselekményeket a terhelt 1964. szeptember 9. és 10. napján követte el. 4. A z.-i járásbíróság az 1964. november 27. napján kelt és 28. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet két rendbeli lopással elkövetett tulajdon elleni bűntett miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, és kimondotta, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A megállapított lopási cselekményeket a terhelt 1964. szeptember 11. napján követte el. 5. A fenti 3. és 4. pontban foglalt szabadságvesztéseket a v.-i járásbíróság az 1965. február 16. napján kelt ítélettel összbüntetésbe foglalta, és a terheltet 2 évi és 11 hónapi szabadságvesztésre ítélte, míg a fenti 2. pont alatti ítélettel kiszabott 1 évi szabadságvesztés összbüntetésbe foglalását a BK 405. számú állásfoglalásra utalással megtagadta. Fellebbezés folytán a megyei bíróság az 1965. március 2. napján kelt ítéletével megváltoztatta a járásbíróság ítéletét annyiban, hogy a fenti 2. pont alatti ítélettel kiszabott 1 évi szabadságvesztést — szemben a járásbírósággal — az összbüntetés körébe vonta, és a terheltet összbüntetésül 3 évi és 3 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi ítélettel kiszabott 1 évi szabadságvesztésből a terhelt áltai kiállott 9 hónapot az összbüntetésként kiszabott 3 évi és 3 hónapi szabadságvesztésbe beszámította, és egyben kimondotta, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. 153