Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

az első fokú bíróság ítéletének a már a fentiekben leírtak szerint történt megváltoztatása. (Legf. Bír. Eln. Kat. Törv. 84/1964. sz.) [3922.] 2427. Alaptalan hivatkozás emberölés kísérleténél az eredmény önkéntes elhárítására. A vádlott a családjával évek óta egy háztartásban élt apósával és annak családjával. Az utóbbi időben anyagi kérdések miatt az apósával nézeteltérései voltak. A vádlott 1963. szeptember 2-án a pincében egy hordóba dugva egy fél literes csatos üveget talált, amelyben kb. 4,5 dl bor volt. A vádlott ekkor azért, mert az apósa eldugta előle a bort, valamint többi sérelmének megbosszúlására elhatározta, hogy apósát megmérgezi. A pince előteréből elhozott egy nikotint tartalmazó tubust és vigyázva, hogy a borosüveg széle ne legyen nikotinos, a bort tartalmazó üvegbe négy csepp nikotint öntött. Utána a borosüveget visszatette a hordóba úgy, amint ott találta. Néhány óra múlva hazajött a vádlott apósa, és lemenve a pincébe, egy kortyot ivott a nikotinnal megmérgezett borból. Nyomban rosszul lett és kezében a borosüveggel, feljött a pincéből az udvarra. Jajgatására odajött az anyja, akinek kérésére odanyújtotta az üveget. Az udvaron tartózkodó vádlott látta, hogy az idős asszony is iszik a mérgezett borból, de ezt nem akadályozta meg. Az asszony nyomban kiköpte a bort, de rajta is a rosszullét súlyos jelei mutatkoztak. Közben hazaérkezett a vádlott anyósa, aki látva a két sértett súlyos állapotát, ápolni kezdte őket. A vádlott neki sem mondta meg, hogy nikotint tett a borba, de a sértettek állapotának további súlyosbodásakor orvost hívott. A rövid idő múlva megérkező orvos gyomormosást végzett, majd a mentőkkel kórházba szállítatta a sértetteket. A vádlott az orvosnak sem említette, hogy nikotint öntött abba a borba, amelyből a sértettek ittak. A vegyészeti és orvosszakértői vélemény szerint a sértettek csupán azért maradtak életben, mert csak igen kis mennyiségű mérgezett bort ittak, a nikotin kissé elöregedett volt, s az orvosi segítség idejekorán érkezett. A négy csepp nikotin, amelyet a vádlott a borba öntött, a halálos adagnak kb. négyszerese. A minősítést támadó védői fellebbezés súlyos testi sértés fennforgását vitatta. Ez a fellebbezés alaptalan. Azon a címen, hogy a vádlott a rosszul lett sértettekhez bizonyos idő múlva orvost hívott s részben ennek következtében a halálos eredmény elmaradt, adott esetben nem lehet szó a büntethetőség hiányáról, illetve a magatartásnak csupán a maradékcselekményt képező súlyos testi sértés szerinti minősítéséről. [Btk. 10. § (3) bek.J A vádlott csak a sértettek hosszabb ideig tartó súlyos állapota láttán és az anyósának a helyszínre érkezése után szánta rá magát arra, hogy orvost hív. A sértettek súlyos állapotát ugyanis már más személy is észlelte, még mielőtt a vádlott intézkedett volna a mérgezés végső következményeinek elhárítása iránt. Ilyen körülmények között a vádlott eredményelhárítását önkéntesnek tekinteni nem lehet. A büntethetőséget nem szünteti meg a bűntett eredményének elhárítása adott esetben azért sem, mert a vádlott sem az anyósának, sem a sértetteket 9