Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

Az emberiességet, az emberi alapvető érzéseket megcsúfoló az a lelketlen­ség, ahogyan az I. r. vádlott a cselekményt eltervelte és végrehajtotta, vala­mint a motívumként jelentkező aljas indok oly elvetemültséget, megátalko­dottságot, a társadalommal való olyan tudatos szembehelyezkedést tanúsít; a vádlott által elkövetett cselekmény erkölcsi megítélésében olyan egyöntetű társadalmunk rosszalása, hogy a legsúlyosabb büntetés alkalmazásának mel­lőzése a bűnelkövetőket bátorítaná, és így nem szolgálná az általános meg­előzést. A Legfelsőbb Bíróság ennek folytán arra a meggyőződésre jutott, hogy az első fokú bíróság helyesen alkalmazta a törvényt, amikor annak rendelkezése folytán, a társadalom védelme érdekében az I. r. vádlottra halálbüntetést szabott ki. [Legf. Bír. Bf. I. 1113/1963. sz.] [4012.] 2574. Emberölés kísérleténél az alkoholos befolyásoltság értékelése. ' A megyei bíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki emberölés kísérletében. Ezért 1 évi szabadságvesztésre, továbbá a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az ítélet ellen bejelentett fellebbezést elutasította. A tényállás lényege a következő: 1963. évi június hó 10-én reggel a terhelt a körzeti orvoshoz ment vizs­gálat céljából. Az orvos az SZTK-ba utalta, ahol délután 14 óra tájban vég­zett. Ezután betért egy vendéglőbe, ahol egy barátjával találkozott. Italozni kezdtek, majd több vendéglőben különféle italt fogyasztottak. A terhelt leg­alább 12 pohár és több korsó sört, valamint csokoládé-likőrt ivott. Este 22 óra tájban a terhelt hazatért lakására. A konyhába menve látta, hogy a vacsora a konyha-asztalra van készítve. Ezt földhözvágta, majd a bútorokat dobálta. A sértett, a terhelt nagynénje, igyekezett csillapítani a terheltet, aki dulakodni kezdett vele. Majd sütővillával nagynénjét megszur­kálta és azt hangoztatta, hogy „meggyilkollak". Ezután kiment a konyhába, ahol felkapott egy 30 cm hosszú konyhakést és ezzel támadt rá a sértettre. Ez azonban az ajtót tartotta, mire a terhelt beverte az ajó üvegét és az így keletkezett nyíláson keresztül folytatta a szurkálást. Az egyik szúrás közvet­lenül a sértett nyakának a közepén, a szegycsont felett 2 cm nagyságú füg­gőleges irányú bőralatti zsírszövetig terjedő hasított sebzést okozott. A ter­helt a sértett jobb tenyerén 2,5 cm nagyságú szúrt sérülést, valamint a sér­tett különböző testrészein további sérüléseket idézett elő. Egy sérülés kivéte­lével a többi sérülés 8 napon belül gyógyult. Az előidézett sérülések közül a nyak középvonalán okozott sérülés életveszélyes volt, minthogy ott élet­fontosságú erek húzódnak, amelyek megnyitása légembólia következtében halálos eredménnyel is járhatott volna. A kiszabott büntetés mértékének törvénysértően enyhe volta miatt be­nyújtott törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa követ­kező indokolással alaposnak találta. Az első fokú bíróság a büntetés kiszabása körében súlyosító körülményt nem észlelt. Enyhítő körülményként értékelte a terhelt egy gyermekes csa­ládos állapotát. Súlyosító körülményként kell azonban értékelni azt, hogy a terhelt nagynénjével, tehát azzal a sértettel szemben követett el bűntettet, aki őt feleségével együtt lakásába befogadta. A bűnösségi körülmények ilyen alakulása mellett a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés mértéke törvénysértően enyhe. 111

Next

/
Thumbnails
Contents