Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1963. november - 1965. december (Budapest, 1966)

a szándékos bűntett miatti elítélés valósítja meg. Tehát az a döntő, hogy milyen bűntett miatt ítéli el a bíróság az elkövetőt. Az adott esetben a vádlottat az első fokú bíróság gondatlan bűntett miatt ítélte el, tehát a korábbi elítéléssel kapcsolatosan gyakorolt kegyelem nem vesztette hatályát. Az első fokú bíróság a közkegyelem hatályvesztését azért állapította meg, mert bár a vádlott bűnösségét gondatlan bűntettben [Btk. 258. § (1) bek.] állapította meg, ez a bűntett mint súlyosabb, magába olvasztja a Btk 194. §-ban meghatározott enyhébb, de szándékos bűntettet. Nem kerülhet a vádlott előnyösebb helyzetbe csupán azért, mert súlyosabb bűntettet valósított meg. Ez az álláspont téves. A közkegyelem gyakorlása diszkrecionális jogkör. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozza meg, hogy kiknek milyen bűntett miatti elítélés esetén ad kegyelmet, valamint azt is, hogy a közkegyelem mikor veszti hatályát. A közkegyelem csak az Elnöki Tanács által meghatározott körben érvényesülhet és vesztheti hatályát. Az Elnöki Tanács a közkegyelem hatályvesztését a későbbi, 3 éven belül elkövetett szándékos bűntett miatti elítéléstől tette függővé. Tehát nem az elkövetett bűntett súlya, hanem annak jellege (szándékos — gondatlan) a döntő. Ebben a kérdésben pedig az ítéleti rendelkezés az irányadó. A súlynak a hatály vesztés szempontjából nincs külön jelentősége. Számos szándékos bűntettnél több gondatlan bűntett súlyban, következményekben nagyobb jelentőségű, mégis — az Elnöki Tanács elhatározásához képest — a kisebb súlyú szándékos bűntett is maga után vonja a közkegyelem elvesztését, míg az esetleg súlyosabb gondatlan bűntett nem. Az első fokú bíróság tehát helytelen, az Elnöki Tanács kegyelmi elhatározásával szemben álló szempontból vizsgálta azt a kérdést, hogy a közkegyelem hatályát vesztette-e. De az adott esetben az első fokú bíróság döntése az elmondottakon túl azért is téves, mert a Btk. 194. §-ban meghatározott bűntett csak akkor állapítható meg, ha nem valósult meg súlyosabb bűntett. Ha súlyosabb bűntett valósult meg, a Btk. 194. §-a szerinti bűntettben történő bűnösség megállapítására nincs törvényes lehetőség. A Btk. 258. §-ba ütköző bűntett megállapítása esetén szóba sem jöhet a Btk. 194. §-a. Tehát nincsen az adott esetben sem ténybeli, sem jogi alap annak elemzésére, hogy a Btk. 194. §-ba ütköző bűntett milyen jogi következményeket vonhat maga után. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a közkegyelem hatályvesztésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatva mellőzte annak kimondását, hogy a közkegyelem hatályát vesztette. (Legf. Bír. Bf. V. 823/1963. sz.) [3848.] A büntetés elévülése 58. § 2544. A Btk. hatálybalépése előtt kiszabott, 3 évi próbaidőre felfüggesztett pénzbüntetés utólagos végrehajtásának téves elrendelése. A megyei bíróság a vádlottat emberölés kísérlete miatt 3 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Elrendelte az e.-i járásbíró7 Büntetőjogi döntvénytár 97