Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A 7/1962. (VI. 28.) IM sz. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint „az egy évet meghaladó katonai szolgálat teljesítése a javító-nevelő munka hátralevő részének végrehajtását kizárja". Az irányadó tényállás szerint pedig a terhelt 1960 november havában vonult be sorkatonai szolgálatra. Az erőszakos nemi közösülés kísérlete miatt 1962. augusztus 14-én került előzetes letartóztatásba, s ez ügyben a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet 1962. október 6-án hozta meg. Ebből kitűnik, hogy a javító-nevelő munkának a katonai szolgálatra való behívás folytán történt félbeszakítása óta egy év eltelt, s ez idő alatt a terhelt megszakítás nélkül katonai szolgálatot teljesített. Ezért a javító-nevelő munka hátralevő részét a terhelttel szemben nem lehet végrehajtani, s így a két büntetés összbüntetésbe foglalására nem kerülhet sor. (Legf. Bír. Katf. II. 548/1962. sz.) [3360.] 244. Javító-nevelő munka téves alkalmazása a zsebtolvajlást elkövető, züllött életmódot folytató vádlottal szemben. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Bf. 537/1962. sz.) [3506.] 245. Perújítási ok az a tény, hogy a javító-nevelő munkára ítélt terhelt az ítélet jogerőre emelkedésekor már végleges munkaképtelenségre vezető betegségben szenvedett. [2658.] Részletesen: Be. 270. §-nál. 44. § 246. B. K. 121. (B. H. 1956. évi 3. sz.) Ha a javító-nevelő munkára ítélt az ítélet meghozatala után, de még a javító-nevelő munka megkezdése előtt követ el újabb bűncselekményt, pusztán ezen az alapon a Btk. 44. § (1) bekezdésének alkalmazására sor nem kerülhet. Ez a jogszabály ugyanis csak a javító-nevelő munka megkezdésére kijelölt időpont után tanúsított magatartásra tekintettel rendeli el a javító-nevelő munka még hátralevő részének szabadságvesztésre átváltoztatását. Amennyiben a javító-nevelő munkára ítéltet az újabb bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, az összbüntetésre nézve a Btk. 75. §-a irányadó. 247. B. K. 122. (B. H. 1956. évi 3. sz.) A Btk. 44. §-ának (1) bekezdésében foglalt „munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást" nem bármilyen, hanem csak az olyan bűncselekmény elkövetése valósítja meg, amely egyben a munkafegyelmet is súlyosan sérti. 248. B. K. 353. (B. H. 1960. évi 12. sz.) Javító-nevelő munka kiszabása esetén, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedése után munkaképtelenné válik, vagy a javító-nevelő munka más hasonló akadály folytán nem hajtható végre, a javító-nevelő munka más büntetési nemre való átváltoztatásának nincsen helye. A jogerősen kiszabott büntetés másnemű büntetésre általában nem változtatható át. Az átváltoztatás kivételes lehetőségét a törvény külön meghatározza. 88