Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A magánokirathamisítás bűntette a hamis vagy meghamisított okiratnak valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűntének bizonyítására való használata. A bűntett megvalósulásához a jogsérelem tényleges bekövetkezése nem szükséges. Az elkövetőnek a magánokirathamisítás bűntettét megvalósító tevékenysége tehát a hamis vagy meghamisított okirat felhasználásával véget ért: ehhez képest a bűntett elévülésének határideje a használat napján veszi kezdetét. Ebből folyik, hogy hamis vagy meghamisított magánokiratnak perben való felhasználása esetén az elévülés határideje az okiratnak bíróság előtt való felmutatása vagy a periratokhoz való becsatolása napján kezdődik. Az elévülés határideje szempontjából nincs jelentősége a felmutató részéről a hamis vagy meghamisított okiratra a per során való további hivatkozásnak, minthogy ez használatnak minősülő tevékenységnek nem tekinthető. De nem lehet szó — a fentiekben kifejtettekre tekintettel — az elévülési határidő kezdetének a per jogerős befejezésétől való számításáról sem. 204. A kettős házasság elévülése a második házasság megkötésének napján kezdődik. A terhelt 1935. január 16-án H. K.-val házasságot kötött. Ezt követően 1936. december 16-án T. Z.-vel is házasságot kötött annak ellenére, hogy a H. K.-val kötött korábbi házassága változatlanul fennállott. A fenti tényállás alapján a városi bíróság 1957. február 25. napján kelt ítéletével a terheltet kettős házasságban mondotta ki bűnösnek és elítélte. A törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság elvi tanácsa 11.820/1950—39. számú elvi határozatával az 55. sz. teljes ülési határozatot hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezett határozat szövege a következő volt: „Kettős házasság esetében, ezen viszony fennállása alatt az elévülés nem kezdetik meg; ez tehát csakis az utóbbi házasság megszűntének napjával veszi kezdetét." Az elvi határozat indokolása szerint a törvény szövegéből nyilvánvaló, hogy a bűntett elkövetési cselekménye az újabb házasság megkötése és a bűncselekmény a házasságkötési nyilatkozat megtételével befejezést nyer. Az azt követő együttélést pedig a törvény nem vonja büntetés alá és nem kívánja sújtani egyéb büntetőjogi következményekkel sem. Így a kettős házasság elévülése a második házasság megkötésével kezdődik. A BHÖ 309. pont (1) bekezdésében felvett kettős házasság törvényi büntetési tétele hat hónaptól három évig terjedhető szabadságvesztés. Ennélfogva a Btá. 25. § b) pontja értelmében e bűntett elévülési ideje három év. Minthogy pedig a bűncselekmény elkövetésétől az eljárás megindításáig a három év már többszörösen eltelt, az eljárt városi bíróság törvénysértéssel állapította meg a terhelt bűnösségét. (Legf. Bír. B. III. 956/1957. sz. törvényességi határozata. [1871.] Megjegyzés: A határozat a Btk. 32. §-ának az alapján is helytálló. 205. Aranytárgy felajánlásának elmulasztásával elkövetett devizagazdálkodást sértő bűntett állapot-bűntetti jellegének kihatása a közkegyelem szempontjából. [2674.] Részletesen: Btk. 247. §-nál. 68