Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A támadóeszköznek ebben a formában való keresése önmagában még a támadás közvetlenül fenyegető veszélyét nem idézi elő, csupán annak közeli lehetőségére enged következtetni. Arra, hogy a támadás milyen veszéllyel fenyeget, csak az eszköz észlelése után lehet következtetni. Az életet és testi épséget közvetlenül fenyegető támadás veszélye csak az esetben áll be. amikor az erre alkalmas eszközt a támadni akaró személy már ténylegesen használhatja is, vagyis a jogtalan támadás közvetlen bekövetkeztétől már nemcsak szubjektíve, hanem objektíve is reális bizonyossággal lehet tartani. Mivel az adott esetben a jogtalanul támadni készülő sértettnél ilyen eszköz nem volt, ezért a vádlott nem észlelhetett az élete ellen irányuló olyan közvetlenül fenyegető veszélyt, amelynek elhárításához emberi élet kioltására alkalmas eszköz volt szükséges. (Legf. Bír. Bf. V. 1.095/1962. sz.) [3467.] 154. Jogos védelmi helyzet téves megítélése. A vádlott a tárgyaláson ezt a vallomást tette: „A sértettet magam előtt elhaladni engedtem és akkor szúrtam fejébe zsebkésemet." Ez a vádlotti vallomás minden kétséget kizáróan arra utal, hogy a valóságban lejátszódó események nem eredményeztek olyan helyzetet, amelyet a vádlott személye ellen irányuló támadásnak vélhetett volna. A sértett ugyanis már elhaladt a vádlott mellett, amikor az szúrt, a sértett tehát túlhaladt azon a helyen, ahonnan a vádlottat — mégha lett volna is ilyen szándéka — megtámadhatta volna. Minthogy pedig a valóságban nem alakult ki olyan helyzet, amelyet félreismerve a vádlott tévesen ítélt volna meg; nincs alap a jogos védelmi helyzet téves megítélésének az értékelésére. (Legf. Bír. Bf. I. 1.045/1962. sz.) /3557J 155. Jogos védelmi helyzet megállapítása a testvére érdekében fellépő javára. (Legf. Bír. Bf. III. 558/1963. sz.) [3692.] 156. Jogos védelmi helyzet hiánya emberölés kísérleténél, kihívó magatartás esetén. [2938.] Részletesen: Btk. 253. §-nál. 157. Jogos védelem megállapításának helyes mellőzése. [3252.] Részletesen: Btk. 254. §-nál. 25. § (2) bek. 158. Mit kell érteni a jogtalan támadás elhárításához szükséges cselekményen és a védelem szükséges mértékének felindulásból való túllépésén. A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása a Btá. 15. § (1) bekezdése [Btk. 25. § (2) bek.] értelmében csak akkor büntethetőséget kizáró ok, ha a bűncselekmény képét mutató cselekményre szükség volt a támadás elhárításához. Annak megállapításánál, hogy az elhárításhoz szükséges vplt-e valamely bűncselekmény tényállását megvalósító eljárásra, egyrészt azt kell vizsgálni, hogy a támadást csak ilyen cselekmény elkövetése útján lehetett-e elhárítani, másrészt pedig azt, hogy az elhárítás céljából elkövetett cselekmény nem idéz-e elő nagyobb sérelmet, mint amilyet előidézett volna az elhárítani kívánt támadás (arányosság). 47