Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

253. § (4) bek. 1043. A testi sértésnél — ideértve a halált okozó testi sértést is — a szándéknak a bántalmazáson felül testi sértés okozására is ki kell terjednie. A testi sértésnél — ide értve a halált okozó testi sértést is — a szándéknak nemcsak a bántalmazásra vonatkozóan kell fennforognia, hanem ki kell terjednie testi sérülés bekövetkezésére is. A terhelt a sértettet arculütötte. Az arculütés nyitott tenyérrel, nem ökölbe szorított kézzel történt. Amikor a terhelt a sértettet arculütötte, nem látta előre azt sem, hogy a sértett az arculütés folytán elesik és valaminő, bármilyen enyhe sérülést is szenved, mert a nyitott tenyérrel történő arculütés az általános élettapasztalat szerint nem okoz sérülést. így a terheltnél nem lehet szó annak megállapításáról, hogy cselekményének a sértett valaminő sérülésében jelentkező következményébe akár csak belenyugodva cselekedett volna. Nem lehet tehát szó arról sem, hogy a sérülés további következményeiért a BHÖ 360. és 365. pontja [Btk. 257. § (1) és (4) bek.] alapján legyen felelőssé tehető. A sérülés lehetőségét átfogó szándék hiányában halált okozó testi sértést megállapítani nem lehet. A terhelt büntetőjogi felelősségét csupán gondatlanság címén kell megállapítani. A terhelt volt az, aki a táncmulatságon a sértettet is kiszolgálta. Tudta tehát, hogy a sértett is ittas és így bizonytalanabbul áll a lábán. így kellő előrelátás mellett számolnia kellett volna azzal, hogy egy erőteljesebb, arculütés kimozdíthatja a sértettet amúgy sem hiánytalan egyensúlyából, így a földre zuhanhat és ennek folytán megsérülhet. A terhelt azonban az adott körülmények között elvárható ezt a körültekintést elmulasztotta. Cselekménye ekként — az arculütés folytán földre eső sértett koponyaalapi törés miatt bekövetkezett halálára figyelemmel — a gondatlanságból okozott emberölést valósította meg. (Legf. Bír. B. 831/1954. sz. törvényességi határozata.) [400.] Megjegyzés: A döntés a Btk. 18. §-ára figyelemmel is helyes. 1044. A szükséges orvosi gyógykezelés elmulasztása következtében elhált gyermek szülőjének felelőssége. Az I. r. vádlott 1949. évben közös háztartásra lépett F. M.-mel. Együttélésükből három gyermek származott. 1956 március közepén az I. r. vádlott elhagyta F. M.-et, gyermekeit és a munkahelyét is. Közben megismerkedett T. K. II. r. vádlottal, aki özvegyasszony volt és öt kiskorú gyermekéről gondoskodott. Az I. r. vádlott 1956 áprilisában összeköltözött a II. r. vádlottal és ezt követően közös háztartásban éltek. 1956 október második felében az I. r. vádlott megjelent korábbi élettársánál, F. M.-nél és tőle Lajos utónevű, akkor négyéves gyermekét magával vitte. A gyermek gondozatlan, tisztátalan, de egészséges volt. Ettől kezdve a gyermek természetes apja és a vele együttélő II. r. vádlott háztartásában élt. Az I. r. vádlott mint a n.-i állami gazdaság dolgozója a gazdaság által rendelkezésére bocsátott épületben lakott. A gyermek ápolatlan, tisztátalan volt, ruházata pedig hiányos. 1957 január hó folyamán a gyermek egész testén gennyes fekélyek keletkeztek, melyek mindjobban elborították a testét, közben idült mandulagyulladásban is szenvedett. Az I. r. és II. r. vádlott bár 427