Büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1953. október - 1963. október (Budapest, 1964)

A sértett egy üvegben a mérgezett teát magával vitte a kórházba. A sértett áiiapotát nem találták súlyosnak, ezért megvizsgálása után hazabocsátották. A vegyészeti intézet szakvéleménye szerint a megvizsgált tea a halálos adagnak kb. 200-szorosát kitevő mennyiségű nikotint tartalmazott. Az orvosszakértő véleménye szerint a sértett a szájába vett teát nem nyel­hette le, hanem nyomban jelentkező rosszullétében hányni kezdett és így a mérgezett tea kikerült a szájüregből. A hányadék a szájüreget is kimosta. A nikotinból a száj nyálkahártyáján keresztül igen csekély mennyiség a vérbe szívódhatott, ami — az oldat töménységére tekintettel — elegendő volt erős rosszullét okozására. A védő szerint a sértett meg sem ízlelhette a teát, mert észrevette, hogy az mérget tartalmaz. > Ennek a körülménynek a bűnösségre és a minősítésre kiható jelentősége nincs. A vádlott ugyanis mindent megtett, ami alkalmas volt a szándéknak megfelelő eredmény előidézésére. A vádlott tevékenysége után már csak a vé­letlenen, illetve a sértett éberségén múlott, hogy a sértett felismeri-e a tea mérgező voltát vagy nem, és így azt megissza-e, vagy sem. A halálos ered­mény bekövetkezése, vagy be nem következése tehát a vádlott akaratán kívül eső külső körülményektől függött. Ennélfogva, ha a sértett fel is ismerte volna a tea mérgezett voltát, az emberölés kísérletét ebben az esetben is meg kellene állapítani. (Legf. Bír. Bf. I. 837/1956. sz.) [1478.] 998. Az eszköz jelentősége az emberölés és a súlyos testi sértés elhatárolá­sánál. A vádlott egy táncmulatságon verekedés közben egy félliteres söröspohár­ral fejbe sújtotta a sértettet, aki a homlokcsontnál 5 cm hosszú, csontig ter­jedő repesztett sérülést szenvedett, amely 8 napon túl, 20 napon belül gyó­gyult. A járásbíróság álláspontja szerint a cselekmény emberölés kísérletét valósítja meg. A megyei bíróság viszont csak súlyos testi sértést látott fenn­forogni. A negatív hatásköri összeütközés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy félliteres söröspohár megfelelő körülmények között, a koponyacsont vékonyabb, gyengébb részeire mért többszöri erőteljes ütés által esetleg alkalmas lehet emberélet kioltására. A söröspohár azonban, el­lentétben más eszközzel — pl. kés, fegyver, balta — a közfelfogás szerint sem tipikus eszköze az ölési cselekményeknek. Ezért ilyen eszközt használó elkövető általában nem társítja az általa egy-két ütéshez használt ezen esz­közhöz a halálos eredmény képzetét. A terhelt a söröspohárral csupán egy­szer ütött a sértett fejére, az eljárás egybehangzó adatai szerint dulakodás közben, tehát akkor, amikor a sértett és a vádlott is mozgásban volt. Ez a körülmény csökkenti a célzás lehetőségét, de az ütés erejének a hatékony­ságát is. Az elkövetés eszköze és használatának az eljárás adataiból kitűnő körülményeire figyelemmel a vádlott nem gondolt arra, hogy a söröspohár­ral dulakodás közben alkalmazott egyetlen ütés túlmehet a múló testi sértés okozásán és a sértett halálának a bekövetkezésével is számolnia kell. (Legf. Bir. Bf. V. 1532. sz.) [1511.] 999. A sértett eszméletlenségét eredményező bántalmazása és ilyen álla­potban vízbe dobása egységesen: emberölés. 400

Next

/
Thumbnails
Contents